Top 10 Urban Fantasyban szereplő férfi

Számomra a két legkedveltebb férfi alak, ha hiszitek ha nem Aragorn a Gyűrűk Urából és Piton a Harry Potterből. Mindkettőt a természete miatt szeretem, a személyiségük különlegessége miatt, és még véletlenül sem azért, mert az Aragorn-t játszó Vigo Mortensent helyesnek találom. Erről itt szó sincs, pláne Piton esetében, akinek a színészével személy szerint még csak megelégedett sem voltam, és sosem képzeltem jóképűnek. Épp ellenkezőleg, de valahogy mindig bíztam benne. Akkor is, amikor szerintem már nagyon kevesen. A továbbiakban a mai híres neves urban fantasy sorozatokban látható kedvenc figuráimat mutatnám meg. Van aki külsőre is tetszik, van akit csak nagyon kedvelek, és van olyan is, akire mindkét állítás igaz.

10. Adrian Ivaskov - Richelle Mead, Vámpírakadémia sorozatának egyik szereplője, Rose kegyeiért versengő kicsit hibbant srác. Iszik, dohányzik amit csak el lehet róla képzelni, mégis arany szíve van, Rose-ért pedig bármire képes. A kedvenc szereplőm a sorozatból, bár küllemre abszolút nem az esetem, de minden idegszálammal neki szurkolok. :) Team Adrian.






09. V'Lane - Moning - Tündérkrónikáiból jólismert szexszel ölő tündér, akiben több van ami látszik. Ahogy olvastam nagyon sokakat kimondottan
irritál a figurája, én mégis nagyon kedveltem. V'Lane nem érti meg az embereket, nagyon furán is viselkedik, de én azt gondolom, hogy szeretné megérteni Őket a maga módján. Ez a kép hasonlít legjobban V'Lane-re ahogy én képzelem, persze szarvak nélkül.





08. Samuel - Még biztos nem sokan olvastátok, de Patricia Briggs (új nagy kedvencem) Mercy Thomson sorozatában ő az egyik hódolója kicsi Mercynek. Nagy fehér farkas. :) Már ezzel levett a lábamról, azzal pedig pláne, hogy farkas alakban engedi símogatni magát, és szereti kitenni a fejét az autó ablakán. Azt gondolom fog ő még előrébb mászni, ha több kötetet is elolvasok majd idővel a sorozatból.








07. John Pritkin - Karen Chance sorozatában Ő a mágus. Kissé fafejű arrogáns tuskó, de kezdem úgy érezni, hogy általában az ilyen szereplőkért vagyok oda. Az, hogy varázsló csak még szimpatikusabbá teszi, nekem ő a legszimpatikusabb férfi karaktere a Cass. Palmer sorozatnak. Hajrá Pritkin!







06. Raphael Arkangyal- Nalini Singh angyala végképp belopta magát a szívembe. Különös ismertető jele, hogy nem ő a tökéletes férfi, jellemre... Sajnos a sorozat záró kötetét még nem olvastam, de Raphael fantasztikusan kitalált férfi szereplő, és arrogáns is... Mi kell még? Azt hiszem talán egy kis Illium, biztos vagyok abban is, hogy róla is fogunk még hallani.






05. Jeanne- Claude - Anita Blake kedvenc vámpírja. Rajta nagyon sokat gondolkoztam, és nagyon sokat vaciláltam Richard és közte. Hiába Richard farkas, jobb fej, de JC-nek van egy titokzatos bája, nem tudom ezt megfogalmazni, a karaktere valahogy jobban el lett találva, ellenben ő az akit nem szeretek, nem is jön be, de olyan különleges, hogy megérdemli ezt a helyet. JC-ből nincs több.







04.Kylar - Az éjjangyal. Ő kicsit kilóg innen, mert nem Urban Fantasy szereplő, de nagyon megszerettem. Messze a legemberibb karakter a sok szépfiú mellett, akinek végig láttuk a hibáit, a botlásait, együtt nőttünk fel vele. Biztos vagyok benne, hogy a későbbiekben csak jobban fogom szeretni.









03. Eric - Bizony bizony. A híres neves True Blood Eric, a viking. Őt én egyszerűen imádom, úgy ahogy van. Ahogy előrébb haladunk a történetben csak egyre jobban kedvelem Ericet, a kicsit aggresszív, kicsit különc, mégis csupaszív vámpírt, aki nem igazán tudja, mit kezdjen az érzelmeivel. Haláli figura, a sorozatban pedig fantasztikusen eltalálták az őt játszó színészt.







02. Bones - Jeaniene Frost híres neves rossz fiúja, aki mindent megtesz a saját kis félvámpír kedveséért, még az egész világot is romba döntené érte. Sokáig ő volt a kedvencem. Végre nem egy nagyon hivalkodóan jóképű, nagyon izmos extra figura, ugyanakkor hihetetlenül humoros, jól eltalált karakter.







01. Jericho Barrons - Na nekem ő úgy ahogy van a tökéletes pasi. Róla nem mondhatok sokat, mert akkor spoilereznék, de maradjunk annyiban több van itt annál, mint amit gondolnánk róla, és lehet őt is szeretni. Nagyon.

Carlos Ruiz Zafón: A Szél Árnyéka

Vannak olyan könyvek, amikbe az ember úton- útfélen bele ütközik, mégis valamiért hátat fordít nekik. Így voltam a Szél Árnyékával én is. Nagyon sok helyen találkoztam vele, rengeteg pozitív kritikát hallottam róla, mégis úgy éreztem, ez a könyv nem nekem való. Aztán egy hatalmas leárazáson szinte fillérekért megkaphattam, így végül úgy döntöttem, mégis adok neki egy esélyt.

Érdekes módon megvétele után egy héttel neki is kezdtem, ami nálam igazi Isteni csoda, ugyanis általában mindig az új könyvek csúsznak a várólista legvégére, de valamiért mégis nagyon kedvet kaptam egy olyan regényhez, amiben nincsenek különleges teremtmények, olyanhoz, ami nem amerikai, ami kicsit más. Azt kell mondjam nagyon jól döntöttem.

Daniel-t tíz évesen vezeti be az apja az Elfeledett Könyvek Temetőjébe, ahonnan választhatott magának egy könyvet, amire egész életén át vigyáznia kell. Ennek a könyvnek a címe a Szél Árnyéka, amit egy titokzatos író, Julián Carax írt. Daniel szeretne minél többet olvasni kedvenc írójától, de sehol sem lel könyveket tőle, sőt mint megtudja a Szél Árnyéka könyve is egyedülállóan utolsó darab, mert az összes többit egy titokzatos alak elpusztította. Daniel-t nem hagyja nyugodni az író és könyv sorsa, nyomozásba kezd, mi is állhat a sok titok hátterében.

Mostanában vagy olyan könyveket olvasok, amik borzalmasak, vagy ehhez hasonló remek műveket. Engem teljesen elvarázsolt, magam sem hittem volna, hogy erre képes lesz, pláne, mert nagyon kevés spanyol írót szeretek. Nagyon tartottam attól, hogy Zafón kifejezetten Marquezes, hiszen több oldalon is olvastam, hogy hozzá hasonlítják. Vannak közös vonásaik, a néhol nagyon nyers modor,néhol túl részletes leírások, és esetleg olyan dolgokról, amikkel egy amerikai tucat könyvben sosem találkozhatnánk. Olyan őszinte megfogalmazások, és cselekmények, amiket néha az ember nem szívesen olvas, vagy az ilyen tényekről egyszerűen nem akar tudomást venni. De ezek mégsem mennek át Marquez  néhol gyomor forgató sajátosságaiba. Szerintem egyébként Marquez gyönyörűen ír, de nem nekem, én képtelen vagyok végig olvasni egy könyvét is.

Zafonnak fantasztikus történet vezetése van. Ebben a regényben szinte minden van, amit csak el tudunk képzelni, szerelem, dráma, egy kis rém mese, krimi és még a háború és a nyomor szele is megcsapkod bennünket. Eleinte nem értjük, minek mi köze egymáshoz, de a végére az egész összeáll, és mikor azt hisszük mindent tudunk, még több titokkal találkozunk.

A szereplők is rendkívül kidolgozottak, tele hibával, emberséggel, a jók nem hófehérek, vannak hibáik, és bizony botladoznak, ellenben a gonoszra nem mondhatnám el ugyanezt, ugyanis a fő gonoszba egy cseppnyi emberség sem szorult, de minden más szereplőt, nehéz lenne egyértelműen a jó vagy a rossz oldalra állítani, egyszerűen olyanok mint mi magunk, attól függ, melyik szemszögből nézzük.

A borító nekem kifejezetten tetszett, bár a gerince megtört. Örültem annak, hogy a lapok fehérek benne, és nem fognak hamar sárgulni, és annak ellenére, hogy a bortó anyaga nem nyerte el a tetszésemet, azt gondolom a könyv hangulatát fantasztikusan visszaadja. Telitalálat.

Számomra ez a könyv tízből tizenegy. Igényes, csodálatos mese felnőtteknek. Vétek lenne ezt bárkinek is kihagyni.

Andrea Cremer: Nightshade- Az Őrzők

Imádom a farkasokat. A kedvenc állataim, minden róluk szóló könyvet igyekszem elolvasni amint csak lehet. Az Urban fantasy könyvekből is a legjobban azokat szeretem, amikben Ők a főszereplők. Szeretek a belépni a világukba és rajtuk keresztül szemlélni az életet. Nem volt hát kérdéses, hogy A Nightshade is itt fog csücsülni a polcomon.

Calla-nak a tizenhét éves alfa farkas lánynak hamarosan saját falkát kell alapítania, egy számára kijelölt fiúval, Rennel, aki a szomszédos falkának a jövendőbeli alfa jelöltje. Az, hogy ehhez a két fiatal mit szól már más kérdés. Calla bele is törődne a sorsába, de a sors máshogy dönt. Megjelenik ugyanis Shay, egy titokzatos fiú, akinek Calla megmentette az életét, annak ellenére, hogy ez szigorúan tilos, és halál büntetés jár érte. Shay fenekestül felborítja a falkák és Calla életét, és olyan titkokra bukkan, amiknek sosem lett volna szabad kiderülniük, mindeközben a gonosz Keresők vadásznak is Shay-re aki semmit nem tud arról, hogy ő valóban miért is ilyen fontos személy.


Az első fejezet elolvasásánál kissé megijedtem, hogy ez is egy szokásos, klisés tini könyvecske lesz, aminek minden mozzanatát kiszámíthatom. Őszinte örömömre nem találtam könyvet a piacon jelenleg, ami hasonlítana erre. Ugyanis az Őrzőkben minden van, mágia, varázslat, szerelem, harc és rejtély.

Itt is látszik a könyvön, hogy aki írta, tudja mit akar kezdeni a történettel, és nagyon jól tudja mozgatni a szálakat. Ami még hatalmas pozitívum, hogy annak ellenére, hogy a regény egy sorozat bevezető darabja, ezt egyáltalán nem érezzük, a világ rögtön beszippant, magával ragad és nem enged.

Azt gondolom ebben a sorozatban még nagyon sok van, hihetetlenül tetszik a társadalom kritikai része is, sőt alaphelyzetben még a nemi erőszakot is sejteti, éppen ezért pláne nem egy szokványos tini könyvvel van dolgunk, még a melegek sem zavartak benne, nem volt erőltetett, amilyen módon szerepeltek a könyvben. és nagyon érdekes volt az, ahogyan bemutatta az írónő, hoyg az emberek (farkasok), hogy viszonyulnak ehhez a helyzethez.

A könyv borítója nagyon szép, nagyon jó minőségű is, kifejezetten tetszett a fejezetek közötti elválasztó holdas kép. Nagyon hangulatos. Annak is örülök, hogy aki szerkesztette a könyvet, el is olvashatta előtte, ugyanis a fejezet oldalak elején lévő kis háromszögek sem véletlenül vannak jelen.

A sorozat következő kötete, a Wolfsbane, 2011 júliusában jelenik meg Amerikában, A befjező harmadik kötet pedig 2012 tavaszán várható, lesz miért izgulni, de azt hiszem, meg fogja érni a várakozást.

Nagyon várom már a következő részt, és remélem az írónő is minél gyorsabban halad vele odakint, hogy minél hamarabb olvashassák itthon is az emberek. Számomra tízből tíz. Egy aprócska gondom volt vele, ami miatt nem kapja meg a tizenegy pontot, ez nem más, mint Calla elbeszélői vénája. Néhol nagyon érzelem mentesen mesél a dolgokról, mintha ő csak egy kívülálló lenne, ami természetesen nem igaz. Ennek ellenére a könyv szuper, de most az egyszer megkockáztatom azt, talán jobb lett volna harmadik személyben, ugyanis ha valaki meséli a történetet, annak kell hogy legyen egy sajátos stílusa, különben nehéz vele azonosulni.

A könyvet nagyon köszönöm az Egmont Dark kiadónak!

Bernard Werber: A Hangyák

Sosem akadtam volna rá erre a könyvre, ha a testvérem nem hívja fel rá a figyelmemet. Újabban sok könyvet csereberélünk, igyekszem minél több újdonsággal ellátni, míg Ő a nagy kedvenceit adja nekem, amikről én maximum csak hallottam. Így jártam a hangyákkal is, amint elolvastam a fülszöveget, és bele olvastam a könyvbe, rögtön éreztem, nekem ez nagyon fog tetszeni. Úgy is lett.

A történet két szálon fut. Az egyik világot a hangyák szemével látjuk, a másikat az emberekével. Természetesen az elején nem értjük, mi az összefüggés a két szál között, de minden kiderül majd. Kezdjük a hangyák történetével, adott ugyanis Belokan, a hatalmas vörös hangya főboly, amiben különös zavargások történnek, az úgy nevezett szikla szagú hangyák elteszik láb alól azokat a bolytársaikat, akik lemerészkednek a mínusz 50. szintre, emellett minden olyan hangyát kivégeznek, akik pánikot keltenek. Erre felfigyel három különböző hangya, egy nőstény harcos hangya, egy jövendőbeli királynő, és egy hím. Ők próbálnak utána járni annak, mi is lehet a szikla szagúak titka.

Eközben az emberek világában is különös dolgok történnek. Jonathan lakatos mester megörököl egy nagy házat, ami a nagybátyjáé, Edmundé volt, aki baktérium és rovar kutató tudós volt. Egy utolsó üzenetet hagyott Jonathanra, hogy semmi esetre se menjen le a pincébe. De sajnos az ember kíváncsi természetű, Jonathan le is ment a pincébe, és el is tűnik, úgy, hogy vissza se tér. Ezek után az egész családja követte Őt. Sosem jöttek ki onnan...

A hangyák egy hihetetlenül érdekes történet, nagyon szépen fogalmazott, rendkívül aprólékosan kidolgozott regény. A történet menete kimondottan érdekes, nem a megszokott, de azt hiszem, ez csak azt zavarhatja, aki egy amerikai megszokott klisés sztorit vár. Mert a Hangyák tényleg nem az.

A könyv tudományos alapokra épül, és általa nagyon sok mindent megtudhatunk ezeknek a rovaroknak az életéről, viselkedéséről, több alfajukat is megismerhetjük, és megcsodálhatjuk azt, hogyan is élnek ők a föld alatt, tökéletes harmóniában egymással, és miféle munka megosztásokat alkalmaznak. Persze a legérdekesebbet ki ne felejtsem; hogy a rovarok valóban képesek gondolkodni.

A könyvnek persze árnyoldala is van, számomra kifejezetten lassan indult be, eleinte nem értettem minek mi köze egymáshoz, és miért ilyen lassú folyású a történet. De ha az első ötven- hatvan oldalon túl jut az ember, onnantól kezdve már nagyon izgalmas, és érdekes mesét tarthatunk a kezünkben.

Persze azt gondolom, ez a történet nem fog mindenkinek tetszeni, aki nem szereti a biológiát, és a hangyák élete nem köti le, és kifejezetten zavarja ha kevés a párbeszéd egy könyvben, neki se kezdjen, ugyanis a könyv nyolcvan százaléka a hangyák világában játszódik, és hangyák azért teljesen máshogy kommunikálnak, mint mi, azt hiszem ez érthető is.

A könyv borítója igencsak szegényes, pontosan ez lehetett az egyik oka annak, hogy itthon teljesen megbukott a sorozat. Sokkal izgalmasabb, és érdekesebb a francia, és az angol borító is. Sajnos előre láthatólag nem fogják lefordítani magyarra a folytatást.

Mindent egybe vetve nekem tetszett a hangyák, érdekelne is mi történik a továbbiakban, de sajnos még angolul sem jelent meg, franciául pedig nem tudok. Úgyhogy most várhatok, és elképzelhetem, mi is lesz a folytatásban, és talán egyszer lesz lehetőségem arra, hogy elolvassam a következő részeket. Mert megéri. Számomra tízből nyolc.

Jean M. Auel: A Barlangi Medve Népe

Amikor először hallottam a könyvről, szinte rögtön tudtam, hogy nekem ez bizony kelleni fog. Vannak olyan könyvek, ahol az ember érzi, hogy szeretni fogja. Én ebben eleinte nem voltam biztos, érdekelt nagyon, de kettős érzéseim voltak vele kapcsolatban. Nehezen tudtam elképzelni, hogyan lehet izgalmassá tenni egy olyan történetet, ami az ősemberekről szól. Hát kérem, pontosan így!

A Barlangi Medve Népe egy kislányról szól, Ayláról, akinek egy földrengésben meghalt az egész törzse, így teljesen egyedül maradt a vadonban. Már majdnem meghalt, mikor rátalált egy vándorló Neandervölgyi törzs, akik befogadták. Igen ám, de a legnagyobb probléma az volt, hogy Ayla nem neandervölgyi, hanem cro- magnoni ember, az- az homo sapiens. Emiatt rengeteg nehézségbe ütközik, ugyanis hihetetlenül sok dologban különböznek tőlünk ők. Nem is gondolnánk, mennyi mindenben, de ezt nem akarom elárulni, akit érdekel olvassa el.

A könyv tudományos alapokon nyugszik, tehát ami különbségeket olvasunk a két fajról, valószínűleg teljesen valóságos, és ezen okok miatt halt ki a neandervölgyi ősember. (Bár hozzáteszem, a mai napokban tették közzé, annak a tudományos kísérletnek az eredményét, ami a neandervölgyi géneknek a mennyiségét vizsgálta, az emberek testében, ez a mennyiség meglepően magas 1-4 százalékig terjed egy átlag emberben. Sőt megállapították, hogy az előreugró homlok is a neandervölgyi öröksége.)

Lélektanilag is hihetetlen hatással volt rám a könyv, a főszereplő Aylával, nagyon könnyen tudunk azonosulni, hiszen vérünkből való, és teljes mértékben megértjük a különböző problémáit amik
felmerülnek, örömével, nyíltságával és harcos természetével együtt. Emellett kifejezetten tetszett az,
ahogyan az írónő megalkotta a neandervölgyiek hit rendszerét. Ők abban hisznek ugyanis, hogy mindenkinek van egy totem állata, aki védelmezi őket, és minél erősebb a totem, annál erősebb az ember személyisége is. A totem maga a lélek.

A borító nagyon ígényes és szép, bár sajnos nekem a kötés a sarkokban eleresztett, hiába vigyáztam
rá nagyon. A fordítás gyönyörű, nagyon szép nyelvezete van a könyvnek, már csak a leírások miatt is öröm olvasni. Külön pozitív csalódás nekem, hogy a belső oldalán a borítóknak nem reklám van, hanem információ az írónőről. Remélem az Ulpius megtartja ezt a szokását a továbbiakban is.

A könyvből még a kilencvenes években film is készült. A könyv után megnéztem, és cseppet sem

A filmben játszó Ayla..

adta vissza számomra a történet legfontosabb elemeit; Aylát, és a hangulatot. Azt már meg sem említem, hogy Aylát a filmben egy huszon akárhány éves nő játssza, a könyvben pedig nem tölti be a 13. életévét sem.

Akinek tetszett a könyv, ne búsúljon, ugyanis a sorozat hat kötetes, több mint három évtizeden át íródott, és az utolsó rész napjainkban jelenik meg Amerikában.

Mindent összevetve fantasztikus olvasmány volt. Rég hatott meg ennyire könyv mint ez, nagyon ritkán sírok egy könyv miatt, most megtettem. A barlangi medve népe mégsem szomorú könyv, azt kell mondjam rá, egyszerűen csak gyönyörű. Bemutatja az emberi lélek tiszta és egyben gyarló oldalát a primitív világban, és megmutatja azt is, hogy a szeretet nagyon sok mindenen átsegíthet bennünket, még akkor is, ha ez, csak apró dolgokban nyilvánul meg. Nekem tízből tizenegy. Meghatott, elvarázsolt, nem hagyott nyugodni. Egyszer az életben mindenkinek el kell olvasnia ezt a szívhez szóló történetet.

A könyvet köszönöm az Ulpius kiadónak!

Rachel Caine: Az Üvegház

Minden vámpíros könyvhöz pozitívan állok neki, és nagyon sokszor kíváncsi is vagyok rájuk. Valamiért az Üvegház eddig kimaradt nekem, lehet valami ösztönös sugallat volt, mert én ebből a színvonalból már nagyon kinőttem.

Adott Claire, a zseni tizenhat éves kislány, aki már el is végezte a középiskolát, így felvételeznie kellett egyetemre. Nagyon szeretett volna valami nagy nevű egyetemre bejutni, de a szülei nem akarták, hogy túlságosan messze költözzön tőlük, így esett a választás Morganville lepusztult, hírnévtelen egyetemére. Minden rendben ment volna, hacsak Claire be nem égeti az iskola jó csaját, (igen, ez egy vámpíros könyv, KOMOLYAN!) aki úgy megsértődött ezen, hogy el akarja tenni láb alól Claire-t. Kedves főhősünk, miután lerúgták a lépcsőn, és beverték a fejét, majd halálosan megfenyegették, elmenekül, kibérelhető szobákat keres, így lel rá az Üvegházra, ahol három nagyon különös személy lakik.

Hol vannak itt a vámpírok? Na igen vannak azok is benne... Valahol...

Ez a regény több sebből is vérzik, olyannyira, hogy nehezemre esett végig olvasni, pedig alap helyzetben, minden vámpíros, urban fantasy-t szívesen olvasok. Ez esetben szó szerint ráerőltettem magamra a könyvet, nagyon nagy szerencsém, hogy ilyen rövid, nem tudom mennyit szenvedhettem volna még vele.

A legnagyobb problémám a komolytalan történet volt. Ugyanis azért még senki nem akar kinyírni senkit, - az én véleményem szerint - hogy megmondták az illetőnek a barátai előtt, hoyg a második világháború nem Kínában játszódott. Ugyanis bizony, Claire fejét ezért akarják elválasztani a nyakától. Nem hiszem el, hogy ennél jobb indokot nem lehetett volna kitalálni. Ezen felül olyan módszerekkel akarják kinyírni, ami egyszerűen szánalmas.

A szereplők kidolgozatlan alap báb figurák. Mint egy tipikus rossz koleszos regényben. Meg van a cica baba, a különc, az okostóni, a jó srác, a vicces srác, a komoly srác... stb... Mindenki itt van. Mint valami elfuserált amerikai tini vígjátékban. Csak az a baj, hogy ezek a szereplők belül üresek. Van egy mázuk, de körülbelül ennyi is alkotja őket. Én ezt ki nem állhatom.

A harmadik, és talán legnagyobb problémám az volt, hogy a könyv végig szlengben van írva. Az, hogy a gyerekek szlengben beszélnek még rendben is lenne. Dehogy a leírások is azok legyenek.

Például:

"Claire simán kizúgott volna a szélvédőn, ha nem fogja meg a biztonsági öv, ez viszont iszonyat erősen belevágott a bőrébe, és Claire már sejtette, hogy mindjárt elájul a fájdalomtól, amikor visszazuhan az ülésbe, és a sebe a huzathoz dörzsölődik."

Mi az, hogy simán kizúgott??? Vagy iszonyat erősen? És ez még csak egy két példa. Ha E1-ben van írva akkor nincs baj ezekkel, de ez a könyv nem abban van! A leírásokban nincs helye szlengnek. Egyszerűen agybajt kaptam tőle. A párbeszédekben lévő sok figyutól is, de az még elment.

Azt kell mondjam a történet is olyan sekélyes, olyan zavaros, olyan bugyuta, hogy nem fogom tovább olvasni a sorozatot, mert minek. A könyv vége függővég, ami szintén nevetséges, és nagyon erőltetett. De ha van aki még ezek után is el akarja olvasni, az tegye, csak én inkább más urban fantasy regényeket javasolnék megvásárlásra. Szerencsére már nagyon sok jó van itthon is!

A borító ennek ellenére nekem nagyon tetszett, a könyv jó minőségű, sokszor olvasható. Kár, hogy ezen esetben ezt a szolgáltatást nem fogom tudni kihasználni.

A könyv nekem tízből két pontos. Ennél rosszabb urban fantasyt még nem olvastam, sőt idén ez a legrosszabb könyv amit a kezembe vettem. Remélem mindenkinek meghoztam a kedvet hozzá. Aki olvassa éppen annak pedig kitartás!

Könyvlista

Blogon megjelent könyvek ABC sorrendben:



A


Ábalos, Rafael: Grimpow
Armstrong, Kelley: Bitten
Armstrong, Kelley: The Summoning - A Szellemidéző
Asher, Jay: Tizenhárom Okom Volt  
Auel,Jean M.: A Barlangi Medve  Népe


B



B.M.Grapes: Jóslatok Hálójában
Banks, Iain M.: Az Anyag
Baráth Katalin: Fekete Zongora
Baráth Katalin: Türkizkék Hegedű
Barry, Brunonia: A Csipkeolvasó
Benina: A Boszorka Fényeű
Black, Jenna: KáprázatBlack, Jenna: Varázsütés 
Böszörményi Gyula: 9...8...7...
Briggs, Patricia: Megszólít a Hold
Butcher, Jim: Pusztító Vihar   


C

Caine, Rachel: Üvegház
Cast, P.C. – Megjelölve 
Chadda, Sarwat: Az Ördög Csókja
Chance, Karen: Megérint a Sötétség
Chance, Karen: Árnyak Vonzásában 
Chance, Karen: Átölel az Éjszaka
Cremer, Andrea: Nightshade- Az Őrzők
Cremer, Andrea: Wolfsbane - Keresők
Coelho, Paulo: Alef 
Cole, Kresley: Vámpírharc (Halhatatlanok Alkonyat előtt 3.)
Collins, Suzanne: Futótűz
Collins, Suzanne: Kiválasztott
Condie, Ally: Matched


D

Davidson, MaryJanice: Undead and Unwed
Despain, Bree: The Dark Divine


E


E. Pearson, Mary: Az Imádott Jenna Fox


F

Flinn, Alex: Beastly
Fitzpatrick, Becca: Csitt csitt
Fragoso, Margaux: Csak ha Te is Akarod
Frost, Jeaniene: Félúton a Sírhoz
Frost, Jeaniene: Karó és Sírhant
Frost, Jeaniene: Síri Csendben
Frost, Jeaniene: Sírig Hű Szerelmed
Frost, Jeaniene: Once Burned



G

Gaiman, Neil: Temető Könyve
Gaiman, Neil - Pratchett, Terry: Elveszett Próféciák
Gaiman, Neil: Farkasok a Falban
Gaiman, Neil: Tükör és Füst
Gier, Kirsten: Rubinvörös
Gyacsenko: Alekszandra és a Teremtés Növendékei


H

Hamilton, Lauren K: Az Árnyak Csókja
Hamilton, Lauren K: Az Alkony Ölelése
Hamilton, Lauren K.: Fagyos Érintés
Hand, Cynthia: Angyalsors
Harris, Charlaine: Inni és élni hagyni
Harris, Charlaine: Halottnak a Csók
Harris, Charlaine: Hetedik Harapás
Harris, Charlaine: Por és Hamu 
Harris, Charleine: Véres TavaszHarris, Charleine: Deadlocked
Harris, Joanne: Aludj kislány
Harrison, Thea: Dragon BoundHavas Henrik: Pornó I, II
Hayden, Torey: Szellemlány
Hayden, Torey: Egy Gyerek
Hellenbrandt, G. B.: Sherion Woods - Apály 
Hideyuki Kikuchi: D, a Vámpírvadász - Halott város (4.)
Hurley, Tonya: Szellemlány


I


J


J. Bick, Ilsa: Hamvak - Kegyetlen Új Világ 1. 
James E L: Szürke ötven árnyalata
Joney, Dianne Wayne: Vándorló Palota


K


Kagawa, Julie: Ironking (Ironfey 1.)
Kate, Lauren: Fallen
Kenyon, Sherrlyn: Álomszerető
Kenyon, Sherrlyn: Végzetes Ölelés
Kiss Ádám: Szütyiő


L

Larrson, Stieg: Tetovált lány
Lawhead, Stephen: Taliesin
Lawhead, Stephen: Merlin
Lindqvist, John Ajvide: Hívj Be!


M

Marr, Melissa: Veszélyes Játék
Marr, Melissa: Veszélyes Álmok
Mead, Richelle: Véreskü
Mead, Richelle: Spirit Bound
Mead, Richelle: Last Sacrafice
Mead, Richelle: Örök Kötelék
Mead, Richelle: Vérvonalak
Meyer, Stephanie: A Burok
Moning, Karen Marie: Keserű Ébredés
Moning, Karen Marie: Álom és Valóság
Moning, Karen Marie: Hajnalra Várva
Moning, Karen Marie: Dreamfever
Moning, Karen Marie: Shadowfever
Moning, Karen Marie: Beyond the Highland’s Mist
Moning, Karen Marie: To Tame a Highland Warrior
Moore, Christopher: Biff Evangéliuma
Morton, Kate: Felszáll a Köd


N


O

O' Brien, Stacey: Wesley, Kedvesem
Oliver, Lauren: Delírium


P


Plum, Amy: Die for me (Renevants 1.)


Q


R


Ramsay, Gordon: Nem Piskóta
Riggs, Ransom: Vándorsólyom Kisasszony Különleges Gyermekei
Roane Caris: A Másik Föld
Rose, Karen: Érints Meg!
Rossi, Sonia: Fucking Berlin
Rowland, Diana: A Démon Jele


S


Sansom, C,J: Apokalipszis
Saylor, Steven: Róma
Saylor, Steven: Birodalom
Schreiber, Ellen: Vámpírcsókok
Shriver, Lionel: Beszélnünk kell Kevinről
Showalter, Gena: Atlantisz I.
Showalter, Gena: Éjsötét Csók
Simmons, Dan: Hyperion
Simmons, Dan: Hyperion Bukása
Singh, Nalini: Angyalvér
Singh, Nalini: Angyalcsók
Singh, Nalini: Angyaltánc
Singh, Nalini: Vonzódás
Singh, Nalini: Látomás
Singh, Nalini: Sötétség Angyalai antológia
Stiefwater, Maggie: Shiver
Stiefwater, Maggie: Linger
Stroud, Jonathan: A Szamarkandi Amulett
Stroud, Jonathan: A Gólem Szeme
Stroud, Jonathan: Ptolemaiosz Kapuja
Stroud Jonathan: Salamon Király Gyűrűje


T

Ta- Mia Sansa: Sötét Hórusz
Trussoni, Danielle: Angelology- Az Átok (Angelology 1.)


U


V


W


Walsh, Pat: Crowfield Átka
Walsh, Pat: Crowfield Démona
Ward J. R.: Megváltott szerető
Ward, J. R.:Megbosszult Szerető
Weeks, Brent: Árnyak útján
Weiss- Hickman: Sárkányszárny
Weiss- Hickman: Őszi Alkony Sárkányai
Werber, Bernard: A Hangyák
Wood, Maryrose: Méregnaplók
Woodiwiss, Kathleen E.: Farkas és Galamb


X


Y


Z


Zafón, Carlos Ruiz: A Szél Árnyéka


Titti olvasmányai:
Austen, Jane: Büszkeség és Balítélet
Bowden Oliver: Assassin's Creed - Reneszánsz
Brent Weeks: Az Árnyékvilág Peremén
Chance, Karen: Átölel az Éjszaka
Collins, Suzanne: Éhezők Viadala
Marr, Melissa: Veszélyes Játék
Niffenegger, Audrey: Az Időutazó Felesége
O'Brien, Stacey: Wesley, Kedvesem
Salinger, J. D.: Zabhegyező
Singh, Nalini: Archangel’s Consort