Mint már írtam, nagyon szeretem Saylor regényeit. A Róma című regényével pedig végleg beírta magát a kedvenc íróim sorába. Én magam sem hittem, hogy ezt képes lesz túlszárnyalni. De bizony megtette, nem is mással, mint annak folytatásával, a Birodalommal.
Ez a könyv már nem egy egész ezer évet ölel fel, hanem itt Róma fénykorának majdnem százötven évének lehetünk tanúi. Az egész regény igazából a császárokat akarja megismertetni velünk, az előző kötetben megismert családon, a Pinariusokon keresztül, akiket még mindig egy rejtélyes, erős talizmán, a Fascinum (szárnyas fallosz) védelmez és köt össze. A Pinariusoknak most csak négy generációját ismerhetjük meg, de sokkal mélyebbre látunk, és sokkal több részletet megtudhatunk, mint az előző részből.
Az a nagyszerű ebben, hogy végre igazi regényt tarthatunk a kezünkben. Az előző rész olyan volt, mint egy novellás kötet, ami korokon vezetett át. Ez a könyv viszont egy egész, akár egy huzamra is el lehet olvasni, ha valaki mondjuk három napon át folyamatosan olvasna. A főszereplőket nagyon megszeretjük, általuk kisemberek szemén át láthatjuk a császárokat, érezhetjük olykor kegyetlenségüket és jóságukat is.
Annyira ötletes helyzeteket teremt Saylor, hogy mindenbe belekóstolhattunk. Megnézhettük kívülről, milyen a Colosseumban ülni, és nézni a cirkuszi mutatványokat, gladiátor csatákat és hajós küzdelmeket. Másik esetben pont mi voltunk az áldozatok, akik átélték, milyen egy oroszlánnal harcolni, és várni a császár ítéletét. Láttuk, ahogy a szemünk előtt épülnek fel Róma csodás, máig fenn maradt műremekei.
Egyszóval tényleg minden benne volt a könyvben, ami Róma ezen kori történelméből fontosnak és lényegesnek mondható, de olyan apró mozzanatok is, amit csak egy igazi történész ismerhet, és általa most mi is.
Tényleg lenyűgözött ez a monumentális könyv. Mert ez igazán az. Fantasztikusan fogalmazott, nagyon jól szőtt cselekményű, igazi remekmű. A legnagyobb pozitívuma, a sok adaton kívül azonban mégis az, hogy Saylor képes volt ezt, minden erőltetettség és túlzsúfoltság nélkül elénk tárni.
A borító gyönyörű, nincsenek rá szavak. A kötés sokkal jobb minőségű mint az előző, nem hegyes sarkú, és az olvasásom alatt sem deformálódott el a gerinc. A betűk ugyan még mindig bolhányiak és csak nagyítóval lehet olvasni őket, de ezt meg lehet bocsájtani neki. Ami nagyobb bajom volt már, hogy a könyv formátuma eltér az előzőtől, ez nagyobb, és elég csúnyán mutat így a polcon.
A Birodalom szuper könyv. Ilyen könyvekkel kéne megszerettetni az emberekkel a történelmet, és ilyen könyveket kéne kötelező olvasmányként is adni. Számomra tízből tíz. Aki megakarja ismerni Róma monumentális és félelmetes birodalmát, az első osztályról, ne habozzon, lásson neki.
A könyvet nagyon köszönöm az Agave kiadónak és Lobo-nak!
A könyvet nagyon köszönöm az Agave kiadónak és Lobo-nak!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése