Click Here For Free Blog Backgrounds!!!
Blogaholic Designs

2012. szeptember 25., kedd

Lissa Price: Testbérlők



Könyvhét. Rengeteg szép borító. Még több csodálatos könyv. Fix zsebpénz, amennyit el lehet költeni. - Több pénzt szigorúan tilos magammal hoznom. Amennyit viszek, annyi mindig el is fogy. -  Az Agave standjánál állva tudtam, hogy mi kell, persze az olcsó könyveket is átnéztem, de nem találtam semmi érdekeset. Valahogy ez a könyv elkerülte a figyelmemet az újdonságaik közül. Osztottam szoroztam, de végül belefért a keretbe így ezzel a plusz könyvecskével tértem haza. Ismét egy borító csábított el. Fene ezekbe a borítókba. A Könyvmolyképző kiadó standjánál céltudatosan csak egy könyvet vettem, ami tudtam, hogy kell. Nem is mertem körbe nézni, ennyire azért ismerem magam... 

Egy éve gigászi háború dúlt a Földön, ami elpusztította a felnőtt embereket. Csak gyerekek és idősek - úgynevezett szépkorúak - maradtak. Azok a gyerekek, akiknek nincsenek nagyszüleik, az utcán garázdálkodnak, fosztogatnak, vagy épp bujdosnak  hogy ne találják meg őket a járőr csapatok, és intézetbe dugják őket. A gyerekek nyomorognak, éheznek, és nem vállalhatnak munkát, mert ez a szabály. Callie, egy tizenhatéves elkeseredett tinédzser azonban talál kiutat. Úgy dönt illegálisan bérbe adja a testét a szépkorúaknak egy kis időre, hogy elegendő pénzt gyűjthessen ahhoz, hogy új életet kezdjen beteg öccsével. Minden rendben lenne, ha a program valami miatt nem hibásodott volna meg, ugyanis Callie egyszer csak ébren találja magát a saját testében, egy bár kellős közepén, milliomosként. A legfurcsább az egészben az, hogy az idős hölgy, aki elfoglalta a testét, ha nehezen is, de üzen neki, méghozzá azt, hogy nagy veszélyben van.... 

Az alapötlet zseniális. Hátborzongató. Nincs is annál rosszabb, hogy valaki testét felhasználják, önálló életet éljenek benne. Ez maga a prostitúció, csak még annál is sokkal kegyetlenebb. Mégis hiába a jó ötlet, ha a kivitelezés nem jó. A regény szereplői papírmasé figurák, semmi hátterük, semmi személyiségük nincs. Az idős szépkorúak úgy viselkednek mint egy tini, a karaktereknek nincs mélysége, igazi jelleme. Sőt ami a legjobban kiakasztott az- az, hogy igazából még csak semmi leírást sem kapunk éppen merre járunk. Egy mondatban megtudjuk, hogy egy bárban, és ezzel elégedjünk meg. Milyen is egy jövőbeli bár? Luxuslakás? Autó? Nem lényeg. Ezt bízzuk a fantáziánkra. Ez még talán elviselhető, de amikor már a világról sem tudunk igazából semmit, az már több mint bosszantó. Főleg ha érzem, hogy az írónő fejében teljes egészében ki van találva az egész, csak velünk, olvasókkal felejtette el megosztani. Tényleg... Végülis minek... 

Az oldalak nagy része semmit mondó párbeszédekből áll. Érzelem mentes mondatokból. Bizony, érzelem mentes, mint a könyv maga. Van benne szerelmi szál, talán háromszög is, de semmi értelme, nincs háttere, csak amolyan kötelező elem, egy YA könyvben, semmi egyéb. Mégis van valami ami ezek után megmentette a történetet, és kíváncsi leszek a második egyben befejező részre is. - Külön öröm, hogy csak két részes. Nem nyúlik a végtelenbe. - Ez pedig nem más, mint a vége. Ilyen befejezést! Én már azt hittem, hogy mindent tudok, mindent szépen kitaláltam, unalmasan lapozgattam a vége felé, és néztem az órámat, mégis mikor lesz vége már ennek a borzalomnak, és kezdhetek bele valami érdekesbe is, amikor is jött a bumm. És bizony az utolsó oldalakra odaragadtam. Az utolsó mondatnál pedig azon nyomban körbe néztem a neten, megjelent-e már a következő rész. Nem érdekelt mennyire sekélyes volt az egész sztori, akartam a folytatást. Most is nagyon akarom. Talán mégis van ebben az íróban potenciál, csak tanulni kell...

Lényeg a lényeg, így összességében nézve nem volt annyira rossz könyv. Olvasmányos volt, bár olykor nagyon unalmas és kiszámítható. A karakter ábrázolás konkrétan nulla, a főszereplő idegesítő, mégis az Öreg és a vége elvitte az egészet  hátán. Őszintén kíváncsi vagyok mi lesz a következő kötetben, és pont ezért megadom neki a 10-ből 6 pontot. De aztán Price néni... Ne okozzon csalódást! 




3 megjegyzés:

LastWild írta...

Nem egész 10 perce értem a könyv végére, most falom a kritikákat... Nem értem, számomra már az utolsó 50 oldalon biztos volt a vége, szinte tudtam, hogy ki-kicsoda, és csak egy kellemes megerősítést adott leírva látni... Viszont minden kommentben-kritikában az őszinte megdöbbenést látom. Egyszerű egy mese, mert ezt csak annak hívhatom, csak a disztópikus volta miatt vágtam bele, de mégis élvezhető. És tényleg nem kell valami hú-de-nagy dologra számítani, inkább amolyan tél esti olvasmány :)

judy írta...

Szia. Díjat kaptál!
http://adrikonyvmoly.blogspot.hu/2013/07/dij.html

kedvencke írta...

Szia!
Nem a cikkedhez tartozik, de megkaptad tőlem a legjobb blog díját, a Liebster Blog Award-ot.
Mint minden ez sincs "ingyen" tenni kell érte pár dolgot.
Bővebb infó: http://kedvenceim77.blogspot.hu/2013/07/liebster-blog-award.html

Úgy látszik más is úgy gondolta, hogy érdemes vagy egy díjra :)

Különben éppen ma olvastam ki a Testbérlőket és nagyon tetszett.

Megjegyzés küldése