Laurell K. Hamilton: Fagyos Érintés

A Karácsonyi szünetben sikerült végig olvasnom az összes Merry Gentry könyvet. Volt ami tetszett, és imádtam, (4. kötet) és volt amit utáltam, és hiába volt csak éppen hogy 200 oldal, vastag sorközökkel, akkor is alig bírtam átvergődni rajta. Ez volt a drága ötödik kötet. Nagyon féltem, hogy ilyen marad a hatodik rész is, megfogalmazódott bennem már, hogy még egy ilyen könyvet képtelen leszek elolvasni. Nem akartam a Karácsonyi szünetben egy szem könyvön ülni. De szerencsére ez a rész nagyon jó volt. Az egyik kedvencem lett.

Merry ismét pácban van, ugyanis egy elég komoly ügyben idézik bíróság elé. Taranis király szerint Merry három testőre, Abe, Galen és Rhys megerőszakolt valakit az ő udvarában. Mint tudjuk a testőrök hűséggel tartoznak Merrynek, nem táncolhatnak bele senki más ágyába. Merry is pontosan tudja ezt, éppen ezért aggódik nagyon, hogy vajon mi ezzel az egésszel a szándéka a Seeliek királyának?

A könyv eleje nehezen indult, meg is ijedtem, de az a helyzet, hogy én eddig minden egyes Hamilton könyvvel, még az Anita Blake-ekkel is így jártam, hogy nehezen rázódtam beléjük. Valahogy csak a századik oldalon sikerül megéreznem az ízét. Amíg el nem érek a kritikus pontig, sokáig nem is tudom olvasni. Csak ide - oda rakosgatom, aztán a második felét a könyveknek egy huzamban elolvasom. Most sem volt másképp. 

A másik, amit nagyon szeretek Hamilton könyveiben, hogy letagadhatatlanok. Hamilton továbbra is szuperül ír, még mindig nagyon kíváncsi lennék mit tudna egy másik műfajban, amikor mondjuk nem csak a szex legperverzebb fajtáit tárja elénk... Még ezeket a ponyva könyveket is hihetetlenül választékosan, igényes nyelvezettel adja nekünk, igazi öröm egy ilyen könyv, mert valljuk be, a legtöbb Urban Fantasy, vagy Románc tele van párbeszéddel, tőmondattal. Na Hamilton ilyet sosem tenne, mindent aprólékosan elmesél az utolsó részletig.

A borító csodálatos, egyszerűen annyira elkapta a könyvet, hogy nincsenek rá szavaim. A könyv előtt is imádtam, de az olvasása után mondom azt rá igazán, hogy ennél jobb borítót ha lehetett volna, akkor sem tudtak volna alkotni. Ismét egy jó pont az Agavénak borító fronton. 

A szereplőkre és a világra nem szeretnék több szót fecsérelni ,előző kritikáimban is írtam, hogy a világ nagyon jól kitalált, komplex, és ha léteznének a tündérek, azt én csak így tudnám elképzelni. A szereplők továbbra is emberiek, élők, mind külön, önálló karakterek. Igaz lassan már annyi név van, hogy néha teljesen összezavarodom, de itt még ez sem zavar. A kedvencem, Doyle nevét úgyse felejtem el. 

Aki szereti a műfajt, szereti az erotikát, az extrém dolgokat, én azt mondom ne hagyja ki, ne vegye el a kedvét a pocsék ötödik rész. Itt visszatért Merry, az izgalom, és a fülledt erotika. Szerintem kötelező darab. Nekem az első 10 pontos Merry Gentry-m.

A könyvet nagyon köszönöm az Agave kiadónak és Lobonak! 

Laurel K. Hamilton: Az Alkony Ölelése

Amikor többen azt mondták, hogy az első rész csupán a jéghegy csúcsa, nem hazudtak. Én már ott sem igazán tudtam több erotikus, egyedi és perverz jelenetet elképzelni, de ez csak azt mutatja, hogy szexuális fantáziám igencsak beszűkült, Hamilton nénié-hez képest. Aki a 120 centis alacsony harapós férfiútól kezdve a törpe tündéren át, mindent kitalál, csakhogy egy percre se unatkozzunk, vagy inkább egy percre se hagyjuk abba a csodálkozást, azzal én nem vehetem fel a versenyt...

Ismét a könyv történetéről kéne írnom. Nagyobb bajban vagyok, mint az előző rész esetében ugyanis ebben még több szex és orgia van, és a történetnek fikarcnyi esélye sincs arra, hogy előtérbe kerüljön. Még mindig megdöbbenek azon, hogy nem unatkozom, néhol az enyhe undor, néhol az őszinte csodálkozás, mentett meg, de végig lekötött és érdekelt a könyv. 

Na szóval, megint megpróbálok írni valamit a sztoriról, Meredith egy tündér hercegnő, a trón egyik örököse, annyi a dolga, hogy gyereket szüljön, és onnantól kezdve ő ül az Unseelie népesség trónusán. A jelenlegi királynő igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ez sikerülhessen. Neki adja a testőreit, akik éjjel nappal szórakoztatják, külön- külön vagy akár közösen is Merry-t. Ám Merrynek élnie is kell valamiből, sőt fenn kell tartania egy csomó éhes férfi szájat, és ez azt jelenti, hogy dolgozniuk is kell. Így Merry visszatér régi munkájához, a férfiak pedig a cégnél testőrnek állnak. Minden rendben lenne, ha Maeve Reed nem hivatná őket, aki egy híres- neves Hoolywood-i színésznő és nem mellesleg egy száműzött sidhe. Maeve Reed hívásával egyidőben különös dolog történik, rengeteg ember hal meg, egy pillanat alatt. És azt, hogy mi követte el ezt a borzalmas tettet, csak nagyon kevesen tudják...

Nem akarok hazudni, a 270 oldalnak, ami a könyvben van, ez amit elmeséltem fentebb, a csekély 200 oldalát foglalja el. Eközben dugnak, beszélnek, Merry-t istenítik, tükörben kommunikának, ja és említettem már hogy dugnak? Aztán a végén beindul a történet, csak az a bajom, hogy mire végre érdekes lenne, addigra be is fejeződik. Sitty- sutty lezárva az egész akció szál, csodálatos Mary Sue karakterünkkel, Merry-vel. Hiszen ebben a regényben, és ahogy látom minden Hamilton félében, csak a főhős lehet a tökéletes, csak utána bomlanak a férfiak, és mellesleg a főhős szerény is, meg minden, de közben marha nagyra van magával.

Ennek ellenére még mindig élveztem a könyvet, bár már elérkezett a szex néha olyan perverziós határokba, amitől viszolyogtam, de ez volt a kevesebb, így inkább túl lendültem rajta. A leírások, a stílus, a karakterek, és Doyle még mindig elviszik a hátukon az egész könyvet, nélkülük semmit sem érne, de ha Hamilton tud valamit, akkor az- az, hogy nagyon jól tud írni. Néha felsejlik bennem, mi lenne ha egy normál, kalandos regényt írna, és nem szexkönyvet... Persze lehet, neki csak ehhez van fantáziája....

A borítóért változatlanul odavagyok. Nagyon tetszik, még jobban mint az előző. Engem nem zavar ismételten, hogy nem pucér szőrös férfi hónaljakat nézegetek, vagy esetleg fej nélküli izzadó férfi törzseket, hanem egy misztikus világot tükröző képet. A világ még mindig nagyon figyelemre méltó, nagyon érdekes, sokkal többet szeretnék róla hallani. 

Lényeg a lényeg, még mindig jó, még mindig szerethető, de félek a jövőtől. Az előző részhez képest sokkal kevesebb volt a történet, az értékelhető jelenet, lassan a könyv fele csak szexről fog szólni, ha ezt a misztikus határt túl lépi, akkor valószínűleg már nem fogom szeretni. Meglátjuk. Tízből hét. Csak csendben jegyzem meg, hogy a jó pasikat még mindig nagyon értékelem benne. :)

Laurell K. Hamilton: Árnyak Csókja

Ez a kötet a sorozat 1. része.

Nevetni fogtok, de ez a könyv volt az első ajándék könyv a páromtól. - Tudni kell róla, hogy ez a jó szokása azóta is megmaradt, és Karácsonyra és szülinapomra embertelen mennyiségű könyvvel szokott elhalmozni, amiért továbbra, persze nem csak ezért, de nem tudom eléggé imádni. - Úgymond szinte a jövőbe látott, az urban fantasy-s szeretemet illetően,de amikor 19 évesen elkezdtem, biztos még nem voltam elég érett (vagy perverz), mert képtelen voltam elolvasni. Száz oldal után letettem és megdöbbenve ültem a tömény orgia halom felett. Mivel gyönyörű könyv volt, elszontyolodva tettem vissza a polcomra és egészen mostanáig hagytam porosodni. Titti barátnőm mindig is mondogatta nekem, amióta ismerem, hogy ez egy szuper sorozat, nem szabad kihagynom, de nagyon nehezen szántam rá magam.Végül sikerült. Így hát bele fogtam Merry Gentry sikamlós, és végtelenül erotikus történetébe.

Merry egy tündérhercegnő, teljes nevén Meredith, aki elhagyja otthonát, hogy mentse az életét. Három éven át sikeresen bujkál, nyomozóként dolgozik emberként Los Angelesben. Egy különös bűnügy megoldása ügyében keresik, amikor is elszabadul a pokol, és Merry tömérdek probléma és pasas között látja magát....

Igazából, hogy mennyi sztorija is van a könyvnek? Hát ez jó kérdés, szerintem ha nem lett volna az erotikus vonulat akkor csak kemény ötven oldalnyi történetet kaphattunk volna. Mégis van valami amit nem értek. Még pedig azt, hogy nekem TETSZETT ez a könyv. Annak ellenére, hogy jobban szeretem a történet központú regényeket, ezt az első pillanattól élveztem, mint afféle Guilty Pleasure-t. A szexjeleneteket sem lapoztam tovább, ahogy manapság szoktam, mert lekötöttek, mert hozzáadtak a történetekhez, tudtak újat nyújtani, és igen, marhára élveztem őket :D .

A másik hatalmas előnye a könyvnek, hogy nincs olcsó ponyvának írva. Nem kapunk hihetetlenül nyálas dolgokat, itt mindenki hihető karakter. A pasi tényleg csak puszta szexet akar, a másik krapeknak pedig van fontosabb a főhősnőnél így el is hagyja. Talán a szuper leírások, a jó fordítás és a fantasztikus stílus mellett a könyv legnagyobb erőssége a karakterek. (Akkor én most csápolnék is Doyleért. Ha választhatnék a pasi forgatagból nekem csak ő kell!!! ) Mindenki egyedi, amit szintén nem szokhattunk meg a műfajtól. Még a neveket is képes voltam megjegyezni. A világ pedig szintén kifejezetten jó, remélem jobban is meg fogjuk ismerni még.

A borítóról hallottam már hideget és meleget, nekem továbbra is nagyon tetszik. Nem utal semmi arra, hogy mi is rejtőzik a szolid fedél alatt, de ez végre egy olyan könyv, amit hajlandó vagyok a nappaliban is olvasni, mert a család többi része nem fog ferdén rám nézni a pucér férfi felsőtestek tömegének látványától.

Azt kell mondjam, hogy ez egy igényes pornó könyv. Ennél igényesebb nem is kell. Nem kell tőle irodalmi magaslatokat várni, mégis azok is élvezhetik, akik megőrülnek a manapság kiadott limonádéktól. Az biztos, hogy Merry Gentry egyedi. Ilyen nincs még egy... És most őszintén, hölgyeim. Ki ne lenne boldog ha több mint öt férfi lesné éhesen minden szexuális és egyéb kívánságát? Na ugye.... Tízből tíz.