Click Here For Free Blog Backgrounds!!!
Blogaholic Designs
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sookie Stackhouse. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sookie Stackhouse. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. július 9., hétfő

Charlaine Harris: Deadlocked - True Blood 12.



Kevesen vannak azt hiszem, akik a sorozat végéig kísérik Sookie útját. Kezdem megérteni, miért is pártoltak el az egésztől. Ez után a regény után én sem tudom mit higgyek. Úgy érzem becsaptak, hitegettek, és a végén olyan dolgot kapok amit nem vártam, ami túl egyszerű és közröhej. Nem én nem ezt akarom! Előre szólok, hogy ez a bejegyzés bizony spolieres lesz, nem tudom máshogy írni, arra nézve is Spoileres, aki olvasta a Véres Leszámolást. Tehát csak saját felelősségre! 

Sookie és Erik között gondok vannak. Gondok, mert Erik-nek el kéne vennie egy nagy hatalmú vámpír királynőt, és erről az apró gondról nem is szólt Sookie-nak, Pam erőlködött, megpróbált mindent, hogy Sookie megtudja az igazságot. Emellett kitudódik, hogy egy elképesztő erejű tündér varázstárgy van a birtokában, amire túl sokan vadásznak, még Erik is megjegyzéseket tesz rá, hogy Sook esetleg alkamazhatná. 

Ez a rész már csak a vérbeli fanoknak lehet izgalmas, vagy talán nekik sem. Én elborzadva olvastam az egészet, folyamatosan azt kérdezgettem magamtól, hogy miért. Miért csinálja Harris ezt? Sookie-t összehozta több nagyszerű férfival, majd mindegyiket elcseszte. Igen. Elcseszte Bill-t, bár a vége felé ismét jobban kedveltem Őt, mint a hős szerelmes Eriket, elszúrta Alcide-ot, aki az én kedvencem volt, Quinn-t és végül Erikkel is megtette ugyanezt. Sookie-t minden férfi megcsalja, vagy ha ez ne történik meg, akkor mindig valami más fontosabb nekik nála. Eriknél a hatalom és a biztonság, Bill-nél ugye a teremtője, Alcide-nél a falka, Quinn-nél a család. Sookie sosem lehet valakinek első? Erre itt a pofon. De lehet..... És kinek? NA KINEK???? Egy skót juhászkutyának.... - aki megjegyzem az angolban border collie, ami nem egyenlő a collie rough fajtájú, Lassie kutyával, de ez már egy fordítói baki - Nagyon szeretem Sam-et, de na ne már.... Erre vártunk eddig? Ez így túl egyszerű, kb felrobbantam az utolsó oldalakon. 

Emellett az egész kötet nem halad sehová, sok a párbeszéd, kevés a  cselekmény, aztán a végén összecsapva kapunk valamit. Sookie is egyre idegesítőbb lesz, már egyáltalán nem zavarja ha megöl valakit, legalábbis emberi módon nem. Ha olyan sorozatot olvasok, ahol monjduk a hősnő egy démon vadász, akkor fejet hajtok, hogy egy ilyen karakterrel van dolgom, de ez esetben Sookie az első kötetekben egy naiv fiatal nő, aztán persze szép lassan megedződik, na de ennyire? Ráadásul ezzel szimpatizálni sem tudok, nem szívesen vagyok a fejében, ami nagy baj, hiszen az ő szemén át látok minden történést. Már nem kötnek le a felesleges monológjai, gondolatai, mert ebben a kötetben sajnos nagyon sok van belőlük. Úgyszólván túl sok is. 

A borító nem rossz, sőt, nagyon szeretem ezeket a rajzolt angol borítókat, mindig jól kifejezte, mi is történik éppen vámpírországban, sőt tetszett a róluk sütő irónia, de emiatt nem fogok megvenni egy könyvet. A jó karakterekkel alig találkoztam, mármint akiket kedvelek, Jasont továbbra is kinyírnám. Nekem nem kéne ebbe az egész maszlagba. A tv sorozatban is idegesít, és sokakkal ellentétben nem látok benne semmi rendkívülit. 

Lényeg a lényeg, szerintem jobb lett volna, ha Harris az eredeti szerződéshez, az- az a tíz könyvhöz tartja magát. Érződik már, hogy ez már csak időhúzás, rég le kellett volna zárni. Több filler könvy is van a sorozatban, azok kihagyásával egy zseniális sorozatot kaphattunk volna, de ezekkel úgy érzem, nem számíthatom ki mi is lesz, és kicsit aggódom, mi lesz az egésznek a vége. Aggódom, hogy Harris le tudja-e zárni rendesen, mert már sajnos ebben sem bízom, úgy érzem bele fáradt, mintha kötelező lett volna a film sorozat sikere miatt még írnia, akarata ellenére, mintha már nem lenne öröm az írásban. Persze biztosan tévedek, de már nem vidám szórakozást kaptam, hanem nyűgöt. Szó szerint szenvedtem míg olvastam. Gondolkozom azon, hogy a sorozatot a Véres Tavaszig tekintem egynek, ami utána van nem érdekel, mintha meg sem történt volna.... Pedig nekem egészen idáig az egyik kedvencem volt, és nagyon sok mindent elnéztem neki. Számomra tízből 4. 

2011. április 19., kedd

Charlaine Harris: Por és Hamu

Már lassan egy éve volt, mikor angolul megkaptam a sorozatot, a Hetedik Harapásig kibírtam, hogy magyarul olvasom, hiszen Sookie története alapvetően epizódokból áll, de valamiért ott, annak a kötetnek a végén elpattant bennem valami, és egyben kiolvastam az összes létező Sookie kötetet. Nem is akartam kritikát írni az angol verziókról, mert ez a három könyv nekem teljesen összeolvadt, kivéve talán az utolsót, aminek nagyon egyedi a története (arról írtam is kritikát itt megtalálhatjátok).

Sookie épkézláb hazakerült a szállodai robbantások után, Quinn, a pasija eltűnt, ráadásul a Shreveporti farkasfalkáknak is elkezdik irtani a női, tisztavérű farkasait. Ha ez még nem lenne elég, úgy néz ki vámpír háború is készülődik, és Sookie megismeri a legöregebb élő rokonát, aki több ezer éves és bizony, tündér.

Nagyon szeretem a magyar Sookie fordítások stílusát, így újraolvasva is élveztem a történetet, bár ennek a könyvnek, a Hetedik Harapás-hoz képest igencsak leült a története. Ismét azt érzem, hogy ez is egy átkötő könyv a nagy bumm előtt.

Ebben a részben romantika nincs is, egyszer kétszer van csak jelen Eric, akkor persze remekel, de egyébként itt inkább Sookie lelki vívódása van a középpontban, szerintem ez az oka annak, hogy annyian nem szeretik ezt a részt.

A történet végig izgalmas, bár már kezdem unni a mártír Sookie szerepét, ezen lehetne már változtatni, de most már legalább nem minden pasi belé szerelmes. Ebben a kötetben több krimi és rejtély szál is van, és a vége, a megszokottól eltérően, lezáratlan.

Nekem most egy darabig elég volt Sookie-ból, mindenki örüljön, ugyanis május 3.- án jelenik meg Amerikában a 11. rész. A megjelenés napján már meg is rendelem, és igyekszem minél hamarabb elolvasni, és tudósítani nektek róla.

A borító nem kiemelkedő, de végre nem is csúnya, nincs sok reklám a hátulján sem, és szerencsére nem is törik, nyugodtan lehet olvasni, nem kell alig kinyitva kukucskálni a betűket. Továbbra is sokallom az árát, de ez már nem lesz olcsóbb.

 A Por és Hamu cím ismét abszolút értelmetlen számomra, mint szinte a sorozat összes magyar címe, de sebaj, már megszoktam.

Számomra tízből hét, messze nem a legerősebb darabja Sookie világának, de élvezetes, dinamikus olvasmány. Tipikusan az a történet, amit akkor kell olvasni, ha fáradtak vagyunk, mert ez a rész nem különösen fogja leterhelni az agytekervényeinket.

2011. február 28., hétfő

Charlaine Harris: Véres Tavasz

Azt kell mondjam, nekem különösen szívügyem ez a sorozat, mivel az első kötete volt a legeslegelső paranormális könyv, amit valaha olvastam. Nem bántam meg, ugyanis egy nagyon igényes és nagyon jól kidolgozott krimit kaptam, amiben minden volt, ami csak szem- szájnak ingere. A sorozatnak ez a jó tulajdonsága egész végig megmarad (kivéve a hatodik kötetet), mind izgalmas, tele nem várt fordulatokkal.

Véget ért a Tündérháború amiben Sookie súlyosan megsebesült. A Tündérvilág és a mi világunk közötti kapuk lezáródtak, ellenben maradt még egy két tündér, akik úgy döntöttek, inkább a Földön élnének tovább, és ezek között maradt egy olyan is, aki Sookie vérére szomjazik. Eközben, hogy ne legyen minden olyan egyszerű, Eric-et is meglátogatja az alkotója, és vele van egy rendkívül különleges és félelmetes társ is. Sookie ismét benne van a slamasztikában.

Még csak angolul olvastam, nagyon tetszett, mert egyre jobban megismerjük Eric igazi arcát. Bár persze látom én, ezzel sok ember nehezen barátkozik meg, főleg, hoyg a macho külső kedves szívet takar, legalábbis Sookie felé.

A történet nagyon pörgős, érdekes, a végén van egy nagyon erős csavar is, és ennek kifejezetten örültem, végig bizonytalanságban érezzük magunkat, és egyszerűen nem szeretnénk megválni a könyvtől. Sajnos mivel nagyon rövid, nem is nehéz kiolvasni egy délután alatt.

A címmel nagyon nem vagyok kiegyezve, az angol cím Dead in the Family - Halott a családban, sokkal jobban visszaadja a történetet, egyszerűen nem tudom hogyan adják ezeket a címeket az Ulpiusnál, hasukra csapnak és gondolnak egyet? Találjanak már ki valami olyat, aminek köze is van a történethez.

Jelenleg ez az utolsó Amerikában megjelent Sookie Stackhouse kötet, de nem szabad búsulni, ugyanis az írónő idénre még nagyon sok meglepetést tartogat számunkra. Először is májusban jön is a következő kötet angolul. Augusztusban pedig két novella is napvilágot lát, emellett pedig megjelenik a Sookie Stackhouse Companion című gyűjtemény, amiben Samről és családjáról is olvashatunk. Októberben pedig még egy új novella várható. Szóval nem szabad elkeseredni.


Ennek ellenére Harris kijelentette, hoyg látja már a végét a sorozatnak és már nincs sok hátra. Nagyon sajnálni fogom ha eljön ez az idő, de nem várnám meg, mire Anita Blake-esen ez is leromlik. Kíváncsi leszek, Sookie után mit tervez.

Az angol borító nagyon tetszett, nagyon kifejező, míg a magyar... Elnézést ha vulgáris vagyok, de engem konkrétan arra emlékeztet, amikor egy nőnek megjön a télapó, nem hiszem el ismét, hogy nem lehetett volna valami épkézlábat összehozni, már a végén egész szépek voltak a borítók. Persze meg sem közelítették az angolt, de akkor is.

Mindent egybe vetve ez is jó Sookie könyv volt, viszont nem borzongtam tőle halálra magam, inkább kellemes kikapcsolódást nyújtott, számomra tízből kilenc, mert azért ennél a résznél van sokkal jobb Sookie Stackhouse könyv is.