Jeaniene Frost: Síri Csendben

Cat és Bones a legjobban kitalált páros, akikről valaha olvastam. Nem igazán tudtam, hogy vajon az előző kötet után, mihez kezd az írónő a történettel, féltem, hogy ellaposodik, és nem igazán lehet ezt a történetet húzni tovább, még akkor is hogyha csak két kötet jelent meg idáig.

Minél több sorozatot olvasok, annál inkább érzem, hogy ez kilóg a sorból. Vannak ugye azok a sorozatok, amiben minden kötetben más szereplőről olvashatunk, más szereplő szerelmi életébe nyerünk betekintést. A másik nagy típus, a paranormális romantikus irodalom világában az, amikor egy szereplő életét követhetjük nyomon a kötetekben, de ezen sorozatok vége általában nem záródik le, és van egy hosszan tartó fő szál is a történetben, ez jobb esetben persze igaz az előzőekben megemlítettekre is.

A Cat and Bones valahogy a kettő keveréke most már. Ugyanis nem látok benne fő szálat, ha csak Cat és Bones szerelmi életét nem vesszük annak. Viszont mindig Cat szemszögéből látjuk az eseményeket, csak róluk van szó a történetekben, mégis minden kötet egy külön álló epizód.

Ez az egy kötet nem lett különben a kedvencem a sorozatban. Nagyon akciódús volt, a történet frappáns és váratlanul meg tudott lepni, olyan fordulatokkal amikre nem is számítottam. Ellaposodásról pedig szó sem volt, sőt még nyugodt, langyos átkötő könyvvel sem találkoztam ezen sorozatban. Minden sornak jelentősége van, és sosem unatkozunk.

Amit én nagyon szeretek az Cat és Bones kapcsolata, amellett persze, hogy imádom a történetvezetést, a nyelvezetet továbbra is, ez mind csillagos ötös, mégis most nagyon kevés közös jelenete volt Catnek és Bonesnak. Már csak zárójelben tenném hozzá, hogy pont azt szeretem ezekben a könyvekben, hogy nem komor, végre egy olyan sorozat, ahol nem mindig a szenvedésekről hallok, persze itt sem volt leányálom a szereplők fiatalkora, de nem az a szájbarágósan tragikus. Szerintem. Na ez a rész komorabb volt jóval az előzőeknél, és ez engem nagyon kicsit zavart.

Ellenben továbbra is örülök, hogyha ugyan van is benne szexualitás, nem erre megy ki a hangsúly, nincs benne felesleges könyvhosszító szexjelenet. Minden könyvben így kéne hogy legyen.

Még egy utolsó szót a borítóról. Ismét nagyon pocsék! Semmi fantázia nincs benne, és mivel ez a könyv nem az a kifejezetten tipikus romantikus könyv, egyszerűen nem is tudom hova tenni. Csak a színe tetszik, de ettől a könyvtől továbbra sem csöpögős romantikát kell várni. És bizony a borítóról inkább az ordít, hogy "Hihetetlenül Romantikus vagyok!".

Ez a Cat and Bones nekem tízből kilenc. De a következő rész mindenért kárpótolt. Aki nem olvasta volna még angolul, azt kell mondjam, nem fog csalódni abban a kötetben. Érdemes rá várni, mert sokkal izgalmasabb lesz, mint az első három együtt véve. Aki szereti a vámpírokat, szeresse ezt a sorozatot is tovább, hiszen magasan kitűnik a többi közül! Köszönjük Frost!