Click Here For Free Blog Backgrounds!!!
Blogaholic Designs

2010. november 21., vasárnap

Richelle Mead: Véreskü

Ennek a sorozatnak az első darabját a párom vette meg nekem. Nem volt rossz, de annyira nem nyűgözött le a sok vámpíros között, hogy azt gondoljam, tovább veszem a sorozatot. Maga a történet nem volt rossz, kifejezetten a Vampire Knight című animére emlékeztetett, amit nagyon szeretek. De Rose karaktere olyan szinten taszított, hogy nem igazán vágytam a folytatásra.

Mégis amikor elkezdtem molyolni, láttam, hogy nagyon sokan szeretik ezt a sorozatot. (Bár úgy érzem, ez manapság nem sokat jelent, hiszen az Éjszaka házát is sokan szeretik). Mégis olyanok is ajánlották nekem, akikben teljes mértékben megbízom. Úgyhogy végül a nagy Libri akcióban megrendeltem az elkövetkezendő két kötetet és sokkal jobban tetszettek, mint az első. A harmadik vége szó szerint robbant, és én csak hápogtam, hogy mikor jön a következő. Szerencsémre, csak egy hetet kellett várnom rá.

Aki nem olvasta el a harmadik kötetet, ne olvassa el a következő sorokat, mert annak nagyon spoileres lesz és saját magának lövi le a poént:

Ugye a harmadik kötet vége úgy fejeződött be, hogy Dimitrij strigává vált, és Rose neki indult a fagyos Szibériának, hogy megtalálja és elpusztítsa kedvesét. Közben találkozik mindenféle szerzetekkel, gyilkolja a strigákat, megismerkedik Dimitrij családjával, sőt még egy árnyék csókolta Lélek mágus - dampyr párossal is összefut.

Az ember azt gondolná, hogy a könyv izgalmakban fog bővelkedni, de sajnos én nem találtam ebben a kötetben semmi extrát. Nem volt rossz, de szerintem az írónő túl sokáig húzta az elejét. Nagyon sok felesleges elemet éreztem benne, ezt és a következő kötetet nyugodt szívvel összevontam volna a helyében, igaz akkor kaptunk volna egy közel hatszáz oldalas könyvet, de olyat amit végig izgulunk.

Semmi kiszámíthatatlant nem kaptam a könyvtől, mindent előre tudtam, sőt még a titokzatos Abe Mazur kilétére is rájöttem, és a titkára is. A történet nagyon lassú, aztán a legvégén extra módon begyorsul, és kissé hihetetlen végkifejletbe torkollik, ami még egy urban fantasy könyvtől is soknak tűnik.

Ellenben, hogy pozitívumot is mondjak a könyvről - volt az is benne persze- Dimitrij jelleme nagyon tetszett, hihetetlen jól kialakította az írónő a striga Dimitrijt, és a Rose-hoz fűződő viszonyát is, az maximális pontszámot érdemel.

A borítót viszont nagyon sajnáltam, a német sem egy főnyeremény, de ez a bubi frizurájú csaj az elején kifejezetten borzalmas. Amint elolvastam gyorsan a polcra is került a könyv, nem akartam nézegetni. Persze a minősége a borítónak változatlan, szóval egy nagy hátba veregetés jár továbbra is az agavének.

Ez a kötet számomra olyan átvezető könyv a nagy durranás előtt. Nincs benne semmi extra, semmi áttörő. Maga a vihar előtti csend. Mivel olvastam a következő kötetet, nyugton állíthatom. Lesz vihar... De ennek ellenére a Véreskü nem érdemel több pontot mint 7. Ezt is csak jóindulattal, mivel egy jó sorozat, gyenge része.

2 megjegyzés:

FFG írta...

Szerintem inkább csak nyugis kötet - tudod, az a vihar előtti csend, amilyen a kettes is volt. Mintha minden páratlan kötet az akcióra, a párosak meg az átkötésekre mennének rá :)
Egyébként nekem is minden vámpíros-iskolásról a Vampire Knight jutott eszembe XD, és nagyon szeretem azt az animet, mind a két évadot :D Jól ki volt találva a sztori, noha kicsit fura volt a vége...

Katamanó írta...

Jaja a végén én is írtam h a vihar előtti csend, nekem valami mégis hiányzott belőle, viszont a következő szuper :D Majd arról is írok csak most annyi dolgom volt mostanság :S
Fura nekem a kettessel nem volt bajom különben, ott végre már normálisabbnak láttam Roset :)

Megjegyzés küldése