Click Here For Free Blog Backgrounds!!!
Blogaholic Designs

2011. november 9., szerda

Ransom Riggs: Vándorsólyom Kisasszony Különleges Gyermekei

Azt a misztikus borító mindenit, és még a fülszövege is izgalmas, sőt még magyar nyelvű promója is van, ami alapján szintén zseniális a könyv. Hát ki lennék én, ha ellen tudnék állni a függőség végeláthatatlan veremének. Tehát kérem amint kaptam a kis e-mailecskét, - már szinte meg sem merem nézni a postafiókomat - hogy megérkezett a könyvesboltba az említett könyv, én azonnal, mámorosan kosárba is helyeztem, aminek eredménye az volt, hogy tegnap már a saját könyveim között büszkélkedhettem vele.

Jakob igazi hősnek tartja a nagyapját. Az ő nagypapája megküzdött szörnyek, gyilkosok ellen, és mindenféle csodálatos expedícióra indult. Büszkén hitte el ezeket a meséket korai gyermek éveiben, ám idővel, amikor elkezdünk felnőni, a mesék varázsa is halványul, és Jakob is szép lassan csak egy rozzant, habókos öreget látott a nagyapjában, aki végig kitartott a meséi mellett. Olyannyira, hogy bizonyítani is szerette volna az állításait egy maréknyi régi fényképpel, amin különböző gyerekek voltak láthatóak. Az egyik a föld felett lebegett, a másik egy hatalmas követ emelt meg fél kézzel stb... Jakob hitét egy darabig ismét megszerezte magának, ám ahogy idősödött a fiú, egyre szkeptikusabb lett. Sajnos egy komoly tragédiának kellett ahhoz történnie, hogy tisztán lásson. Talán mégis léteztek ezek a különleges gyerekek?

Kicsit zavarban vagyok, mert tetszett a könyv. Különleges volt, sosem találkoztam még ilyennel, ahol a képek ugyanúgy szerves részei egy regénynek, sőt ezek köré az ódon, hátborzongató képek köré épül minden. Mégis hiányérzetem van. Az eleje nagyon jól indult, este csak hajnali háromkor hagytam abba az olvasást, és bevallom semmi kedvem nem volt lekapcsolni a villanyt, inkább lámpafényél aludtam el. A történetet magát nem éreztem hátborzongatóak, ám a képek kimondottan azok. És sokkal nagyobb hatást gyakoroltak rám, mint az egész könyv együtt véve, ami nagy baj. Nem mondom, nem volt rossz a történet, és meglepően jól van megírva, de valahogy a könyv végére elsikkadt az egész. És míg a könyvek végén azt várom, hogy végtelenül izgalmas legyen, és sok titokra derüljön még fény, itt teljesen másról volt szó. Persze volt akció a végén, csak én kimondottan untam, ez volt az egész könyvnek a legunalmasabb, legfárasztóbb része, és a végén, az utolsó húsz oldal esetében már számoltam a perceket, hogy mikor is lesz már vége. 

A másik nagy csalódás az volt, hogy őszintén reméltem, ebből nem lesz sorozat. De megnyugtatok mindenkit, ez bizony sorozat, függővéggel. Viszont mint ecseteltem, a vége unalmas, kissé hollywoodi elemekkel tarkított befejezése nem győzött meg, és ez alapján abszolút nem várom a következő részt. De persze meglátjuk, mert van benne potenciál, csak ne ilyen maradjon, mert akkor nem lesz más, mint egy szimpla gyerekeknek szánt kaland regény, amikor magát a könyvet egy tizenkét éven aluli gyerek kezébe nem adnám, sőt eldugnám előlük nehogy rémálmaik legyenek a képektől. 

A szereplőket nem sikerült megkedvelnem, és ez ismét egy sarkalatos pont. A főszereplő srác, akinek a szemén át követjük a történetet abszolút semleges, de a többiek inkább ellenszenvesek. Persze van kivétel, de ők a legjelentéktelenebb mellékszereplők. A könyv egyik nagy csattanóját pedig már a legelején kitaláltam. Így igazán egy nagyobb rejtélyt meséltek csak el benne, ami számomra kicsit megdöbbentő volt, de semmi több. AZ sem ütött szíven. 

Még szerelmi szálat is sikerült beleerőltetni a könyvbe, ami ebben az esetben kimondottan zavart. Spoilereznék, ha leírnám miért, de valahogy nem életszerű az egész, persze tudom, a regényekben ritkán az. 

A borító és a kivitelezés viszont csillagos ötös, még posztert is kaptam hozzá, amivel nem sok mindent fogok tudni kezdeni, mert ha kitenném a szobánkba, valószínűleg aludni sem tudnék tőle. De ajándéknak persze jó. A könyv keménykötése kimondottan jó minőségű, nagyon igényes, a belső tartalom szintúgy, a papírok kimondottan vastagok, a fejezetet elválasztó oldalak egyszerűen csak gyönyörűek. 

Végeredményben nem volt ez rossz, kifejezetten örülök hogy megvettem, két nap alatt el is olvastam, úgyhogy  tetszett a könyv. Egyszerűen csak többet\mást vártam. Az alapötlet nagyon jó, az egész tele van fantáziával, és egy kezdő, elsőkönyves írótól gyönyörű teljesítmény is. De még van hova fejlődni. Tízből nyolc. 

10 megjegyzés:

vajsör írta...

ez engem is érdekel.
milyen posztert kaptál (ha szabad kérdeznem)?

vajsör írta...

ez engem is érdekel.
milyen posztert kaptál (ha szabad kérdeznem)?

Katamanó írta...

A borítót kaptam meg poszter formában, de nagyban elég hátborzongató, de tudom magamról, hogy kissé paranoiás vagyok. :)

Nima írta...

engem ezek a képek a Körre emlékeztetnek.

Katamanó írta...

Engem is :D Lehet ezért is nem tudtam tőle aludni :D De mag a könyv nem ilyen félelmetes ám. :) Jó lehet szerinted ezek sem azok :D Most magamból indulok ki :D

WildWorld írta...

Pedig olyan ígéretesnek tűnik, de hm-hm, így már nem is tudom. :S Komolyan... miért nem lehet önálló regényeket írni?

Katamanó írta...

Én sem tudom, pedig hidd el annak ezerszer jobb lett volna.... Biztos sokkal több fotója van az íróbácsinak :D és mindet meg akarja osztani velünk....

Névtelen írta...

A könyv nem gyerekeknek szól!
Minek egy gyereknek ilyen történet?
Gyerek olvasson mesét!

A könyvet nem az irodalmi stílusa miatt kell elolvasni, az ugyanis nincs neki... :-)

A kritika jó, hasonlóan éreztem. A vége nem okozott katarzist a könyvnek, kissé amatőr túlbuzgóság és zavartság lengi be.... de jó volt, amikor olvastam, nem gondoltam a napi gondokra...
Gyerek kezébe nem való!

Katamanó írta...

Én is így gondolom, jó volt, kikapcsolt, de nem kell irodalmi magaslatokat várni tőle. Azért nagyon bánom, hogy sorozat. Ha így maradt volna a vége, azt nagyon értékeltem volna. :(

Névtelen írta...

Nekem összességében tetszett -főleg ha úgy nézem, hogy egy nagyobb történetnek az eleje. Az eleje különösen megfogott, a közepén kicsit úgy éreztem, hogy nem lesz ez így jó, mert kezdenek a dolgok a műfaj eszközeit kissé fantáziátlanul felvonultatóvá válni, de ami a kockát megfordította, azok a humor és a karakterek voltak. A főszereplőket eddig még egyetlen könyvben sem sikerült megszeretnem, és ez sem volt kivétel, szóval nem hinném, hogy ez Jacob hibája -viszont a mellékszereplők közül a végére többet is megkedveltem. Ami azt illeti, a könyv végével sem volt különösebben bajom, a fennmaradó lapok számából már sejtettem, hogy lesz folytatás. Az már más kérdés, hogy a folytatás milyen lesz, de a könyv jó színfolt, és vannak benne nagyon jó gondolatok (ugyan egyik sem a misztikus vonalhoz kötődik), amiből lehet tudni, hogy az író nem csak a hasára ütött és leírta, ami eszébe jutott, mert jó ötletnek tűnt -amit külön tudok díjazni. Szükség is van a tudatos írókra.

Megjegyzés küldése