Click Here For Free Blog Backgrounds!!!
Blogaholic Designs

2011. június 28., kedd

Kelley Armstrong: Summoning- A Szellemidéző


Vannak olyan könyvek, amikről az ember már a zsigereiből tudja, hogy kellenek neki. Főleg, miután a kedvenc könyves portálomon, a molyon, annyi poizitív véleményt olvastam róla... Nagyon vártam, hogy megérkezzen. Kelley Armstrong felnőtt sorozatát, a Bittent is épp most olvasom, és biztos voltam abban, hogy ez sem fog csalódást okozni.


Chloe Sanders kicsi korában különös alakokat látott a sötét pincében, de felnőtt korára ezek az emlékek teljesen elhalványultak, egészen addig, míg a suliban nem találkozott egy megégett férfi szellemével, aki mindenhova követte őt. Chloe úgy viselkedett, mint egy őrült, így lenyugtatózták, és elvitték a Lyle házba, ami az olyan gyerekeknek van fennt tartva, mint Chloe. Akik egy kicsit problémásak, de semmiképp sem  veszélyesek másokra és magukra.


Nem, ez a könyv valóban nem a megszokott tini könyv, egy kis szerelemmel és vámpírokkal meghintve. Végig a történeten van a hangsúly, jól kitalált élő karakterekkel. Ebben a könyvben senki sem tökéletes, mindenkinek megvannak a maga hibái, és a hősnő sem egy gyönyörű, loknis kishercegnő. Azért csöndben hozzáteszem, nem kedveltem meg Chloét, kifejezetten zavartak a folyamatos filmes elmélkedései.

A borító ismét az a kategória, amire nem találok szavakat. Egyszerűen csak gyönyörű! Ismét egy könyv, amit már csakis a borító miatt beszereztem volna.... Chloét ugyan nem úgy képzelem el, ahogy a lány megjelenik a borítón,  valahogy nem tartom egy igazán szép lánynak, ellenben a borítón lévőt igen. 


Ami plusz öröm volt számomra, hogy fogalmam sem volt, milyen típusú lények várhatóak a könyvben. Sőt, hogy őszinte legyek, a legpozitívabb része az egésznek az, hogy semmit sem tudtam kitalálni előre, igazán semmit. Régen olvastam ilyet. 



Csak szép csendben halkan jegyzem meg, mert nem igazán szeretnék semmi negatívat mondani a könyvre. A fordítással ismét nem voltam megelégedve. Feltűnően sok leegyszerűsített a tőmondat. A szleng kicsit zavaró, magyartalan fordítása. És sokszor nem tudtam pontosan, hogy a főhős magában beszél, vagy kimondja hangosan a gondolatait.



Ez a regény tényleg az év meglepetése. Nem is kaphatna kevesebb pontot a maximális tíznél. Kedvenc ugyan nem lett, de azt gondolom ezen az elkövetkező részek változtatnak. Legszívesebben mindent, csapot papot hagyva rohannék a boltokba és megvenném a sorozat összes eddig megjelent kötetét... Remélem a Könyvmolyképző siet, és minél előbb a kezemben tarthatom majd a folytatást.

A könyvet nagyon köszönöm a Könyvmolyképző kiadónak!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése