Stacey, O' Brian: Wesley, Kedvesem

Elnézéseteket kérem, hogy ismét ez a könyv került elő a blogon, de az az igazság, hogy annyira el akartam olvasni, az alapján, amit Titti mesélt róla, hogy szinte a kritikája után rögtön neki is láttam. Öröm volt olvasni ezt a könyvet, az első sortól, az utolsóig.

Stacey biolgóus, foglalkozott már főemlős majmokkal, de egy állás ajánlat során átkerül egy madarakat, konkrétabban baglyokat vizsgáló részlegbe. Egyik nap találtak egy kicsi gyöngybagoly fiókát, akinek sérült a szárnya, emiatt sosem lesz képes a vadonban boldogulni. Meg kérdezték Stacey-t gondoskodna-e a kicsi jövevényről. Stacey gondolkodás nélkül mondott igent, és ezzel megkezdődött az életre szóló közös kaland bagoly és ember között.

Wesley-vel nem könnyű együtt élni, ő nem papagáj, vagy egyéb madárka amit csak úgy be lehet zárni egy kalitkába, hogy ott éljen élete végéig. Wesley egy ragadozó, akinek rengeteg speciális dologra volt szüksége az életben maradáshoz. Ha ez nem lenne elég, Wesley- t minden érdekelte, rengeteg felfordulást okozott, és az idegenekkel kissé agresszív volt.

Stacey-t semmi sem zavarta, olyan dolgok sem amiket én elhűlve olvastam. Igazán olyan ember volt Ő, aki mindent feláldozott azért, hogy a baglyának jó legyen. A legfontosabb persze az, hogy ezt sikerült is elérnie.

Wesley szeretet

A könyv nincs extra nyelvezetben írva, nincsenek szép leírások sem benne, de itt nem is ez a lényeg. Nagyon kiérződik ellenben az, hogy Stacey mennyire- de mennyire szerette Wesley-t. Minden legapróbb kis emléket igyekezett megtartani tőle, a tollaitól kezdve a bagolyköpetekig.

Ez a könyv valami álom szép, nagyon jó minőségű borítója van, jó minőségű lapokkal, a keménykötés nem torzult olvasás közben.
Ez tipikusan az a darab, amit jó kézben tartani. Külön tetszettek a képek Wesleyről, így még jobban megismerhettük a kicsi baglyot.

Az Észak Amerikai Gyöngybagoly

Érdekességként tenném hozzá, hogy az Őrzők című mozifilmben szereplő főszereplő baglyok is Wesley fajtájához tartoztak.

Számomra a könyv tízből tíz, bár én a legtöbb állatos történettel elfogult vagyok. Mégis úgy gondolom, ez egy kiemelkedő darab. Igazán az a könyv, amit azt kell mondjak, minden embernek el kéne olvasnia. Van kinek azért, mert ismeri mi az a szeretet, amit egy állat adni képes, és van akinek azért mert fogalma sincs milyen mikor a szeretett kedvencünk a szemünkbe néz. Hátha kicsit jobban megértenék az olyan bolondos állattartókat, mint mi, és hogy általában miért értetjük meg magunkat jobban  velük, mint a beszélő emberekkel.