Lauren Kate: Fallen

Nálam lassan ez már kezd igazi közhellyé válni, de az az igazság, hogy amikor megláttam a Fallen borítóját, elvesztem. Egyszerűen annyira szép, hogy az ember képes ülni fölötte, egy betű elolvasása nélkül, és gyönyörködni benne. Őszintén mondom, nagyon tartottam a könyvtől, hogy ismét csalódnom kell egy szép borítós történetben. Ahol olvastam róla, mindenhol megosztotta az embereket, nagyon vacilláltam a Könyvhét előtt, hogy megvegyem- e avagy sem. Bűn lett volna ott hagyni.

Luce maga sem tudja mi történt Trevorral. Éppen ezért úgy gondolták a szülei és a hatóság is, hogy nincs helye a normális emberek között, ugyanis nincs semmi reális magyarázat arra, hogy történhetett meg ez a katasztrófa. Luce- t beteszik egy javító intézet szerű helyre, ahol teljesen el lesz vágva a külvilágtól, kivéve a heti egyszeri tizenöt perces telefont. Luce teljesen magába van roskadva, fél ettől az új helyzettől, fél a sok fura alaktól akik körül veszik. Már az első nap nagyon különös dolog történik vele, megpillant egy srácot, Danielt, aki valami különleges módon vonzza. Úgy érzi már ismerik egymást valahonnan...

Az ismertetőm lehet kicsit átverős, az utolsó mondat miatt, de persze nem kell aggódni,  ebben a könyvben is van valamennyi szerelem, hiszen manapság melyik tiniknek szóló urban fantasy-ban nincs? Ellenben nincs közép pontban cseppet sem. Nem arról szól a könyv, hogyan kerülnek egyre közelebb egymáshoz, sőt Daniel figurája a könyv első két- háromszáz oldalában kimondottan taszító, persze ennek is megvan a maga oka.

Aki pörgős, "minden - oldalra- jut - egy - akció" típusú könyvet vár, csalódni fog. A Fallennek nem ebben áll a varázsa. A történet nagyon lassú, viszont így az írónőnek van ideje arra, hogy minden szálat szép lassan bogozzon ki, nem siet, és ez esetben ez még egy pluszt is adott a Fallennek. Nekem kimondottan tetszett ez a lassú tempó, persze kellett hozzá az a fantasztikus és misztikus hangulat, ami egyszerűen körbe vett minket miközben olvastuk.Magam is ledöbbentem rajta, de kifejezetten jól esett nem E/1-ben olvasni most. Főleg mert Luce-t nem kedveltem annyira, és nem igazán voltam kíváncsi a közvetlen gondolataira, valószínűleg az írónő is úgy láthatta, akkor tele lett volna nyavajgással a könyv. Így viszont pont elég volt.

Ami kicsit zavart, hogy a Prológussal rögtön lelövi Lauren a fő poént, (én akkor sem árulom el mi az) és így végig pontosan tudtam mire számítsak.

A másik problémám a vége volt. Kicsit több oldalt is rászánhatott volna, ugyanis olyan gyorsan történt minden a végén, hogy azt a lassú folyású történet miatt, indokolatlannak éreztem, sőt zavart is kicsit. Valahogy nem vágytam ilyen befejezésre. De az Epilógus után úgy döntöttem nem fújok a végére, így csak egy pontot fogok levonni, mert egy ilyen epilógus után mindenki azonnal olvasná tovább a könyvet.

Számomra tehát tízből kilenc a könyv. Nagyon várom a következő részt, és meleg szívvel ajánlom minden olyan urban fantasy rajongónak, aki szereti a sötét hangulatú, kicsit darkos könyveket. Ezen ugyanis nevetni senki sem fog, de nem is vágyna rá, miközben olvassa. A borító nagyon visszaadja az egész könyv hangulatát. A Fallen végre megdöntötte azt a sztereotípiámat, hogy a szép könyvek belül üresek, ez a regény egyszerűen kívül belül fantasztikus!