A Lybrium kiadótól az első könyvem, a Méregnaplók volt. El nem tudom mondani, hogy az a regény mennyire tetszett nekem, így gondoltam adok esélyt más könyveknek is tőlük. A Crowfield borítója elsőre megtetszett ,így végül emellett döntöttem.
Crowfield különös, titokzatos hely. Nem csak a mi világunkból származó lények fordulnak meg arra, hanem különös, érdekes lények, akik még beszélni is tudnak. Will épp az erdőben sétál, amikor rátalál egy csapdába esett Hob-ra akit rögtön kiszabadít, és elviszi, az egyetlen testvérhez, akiben úgy érzi megbízhat, hogy gyógyítsa meg. De nem a Hob feltűnése az első különös dolog Crowfieldben, egy különleges utazó érkezik az apátságba, aki ugyan azt állítja, hogy csak pihenni jött, de az igazságtól ez igen távol áll.
Crowfield tényleg egy mese. Mese gyerekeknek, és gyermeteg szívű felnőtteknek. Az a könyv, amit szívesen olvasnék fel a testvéreimnek, és tudom, a végtelenségig élveznék. Érezhető az egész nyelvezeten, és a történéseken, hogy ez egy mese könyv. Nem is lehet ebbe belekötni. Annak ellenére, hogy szerintem a könyv korosztálya a tíz- tizenkét éveseket célozza meg, a nyelvezet nagyon szép, nagyon sok tájat, helyiséget körbeír, hihetetlen részletességgel.
Nem maradhatnak el egy mesekönyvből a mesés elemek sem. Tündérek, angyalok, gonosz boszorka. Ezek mind jelen vannak a könyvben, mégsem úgy, hogy félnünk kelljen tőlük.
A borító nagyon szép, szerintem fantasztikusan vissza adja a könyv hangulatát, nekem a papír kötés van meg, viszont ez is nagyon strapa bíró, erős kötés, majdnem olyan erős, mintha kemény papírba lenne csomagolva.Végeredményben nagyon kellemes csalódás volt nekem Crowfield története. Olyan mese, amit megfáradt délutánokon, borongós, szomorú hangulatban is szívesen olvas az ember. Kicsit felmelengeti a szívünket. Számomra tízből hét. Egy dolog zavart benne nagyon, a rövidségén túl, hogy nagyon kiszámítható volt a történet, remélem a következő résznek, már több pontot adhatok.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése