Lassan több mint egy éve olvastam Linquist remekművét. Nagyon gyorsan végeztem vele, annak ellenére, hogy hatszáz akárhány oldal. /Hozzáteszem hatalmas sorközökkel./ Akkor még vörös pöttyös könyvként árulta a könyvmolyképző kiadó, amin kicsit ledöbbentem, de gondoltam akkor én olvashattam valamit félre a könyvről. Hát nem...
A történetnek igazából négy főszereplője van, és nagyon sok szálon fut a cselekmény. A négy szereplő nem más, mint egy kivénhedt iszákos férfi, egy szőke, szerencsétlen kisfiú, egy titokzatos nagyon fiatal ápolatlan kislány, és egy tömeg gyilkos. Hogy nekik mi közük mi közük egymáshoz? Ez majd a könyvben szép lassan összeáll.
Sok szót nem szeretnék elfecsérelni a történetre, ugyanis ez tipikusan az amit el kell olvasni; Blackberg falujába észrevétlenül beköltözik a gonosz. Egyik nap egy tizenhat éves fiú megcsapolt holttestére bukkannak a közeli erdőben. Senki sem tudja mi történhetett vele, ellenben a fiatal szőke kisfiúnak, Oskarnak nagyon felkelti az érdeklődését az eset. A gyilkosság előtt pár nappal új lakók is költöznek a szomszéd lakásba. Egy rendkívül különös fiatal lány, akivel Oskar csak este találkozik.
Figyelmeztetésül mondanám, hogy ez nem egy szerelmes regény, bár szerencsére erre közben a könyvmolyosok is rájöttek, ugyanis mostmár nem vörös pöttyös kategóriába van sorolva, hanem a sötét örvény könyvek közé. Ez rendben is van. Még egy dolgot mindenképp leszögeznék, akinek nincs gyomra a nagyon undorító és megrázó dolgokhoz, a pedofíliához, ne kezdjen bele. Nem fogja tudni végig olvasni.
Nem lövök le semmien poént, ha azt mondom, ez egy vámpíros könyv. Nem is ez a pláne, hanem az, ahogyan meg van írva, és ahogy megközelítették ezt a témát. A skandináv írók, mindent máshogy látnak, sokkal komorabban, és valóságosabban. Részletesen írnak le olyan történéseket is, amiket nem biztos, hogy szívesen olvasnánk. Ergo ha valaki romantikus vámpír maszlagra vágyik, ez nem az ő könyve.
A borító megegyezik a filmnek a poszterével, ami kifejezetten jól sikerült, nagyon visszaadja a történetet, a hangulatot, de! és nem is értem miért változtatták ezt meg. Az eredeti cím az hogy "Let the right one in." A filmnek címet helyesen is fordították le magyarra, az az "Engedj be!" lett. A könyv címének semmi értelme sincs. A vámpírokat alapvetően sosem hívjuk be.
Összességében ez egy jó könyv. Megrázó, vérfagyaztó, borzangató, határokat feszegető különlegesség. Nekem sosem lesz a kedvencem, szeretném hogy meglegyen, örülök, hogy megvettem, de soha többet az életben nem akarom elolvasni. Nekem sok volt. Biztosan vannak olyanok is, akiknek az ilyen meg sem kottyan, de az nem én vagyok. Számomra tízből nyolc. Köszönöm az élményt, de ennyi elég is volt belőle.
2011. március 3., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése