Click Here For Free Blog Backgrounds!!!
Blogaholic Designs

2010. június 21., hétfő

Sonia Rossi: Fucking Berlin

Életrajz

Engem mindig is nagyon érdekeltek az életrajzok, főleg ha egy olyan világról íródnak, amit saját magam sosem szeretnék megtapasztalni, de azért izgatja a fantáziámat. Anno megvettem Laura D. könyvét is (Szex és a tandíj). Az nagyon megrázó volt számomra. De le kell vonnom a következtetést, a németek nem annyira perverzek.

A Fucking Berlin egy vallomás egy nőtől, aki elmeséli milyen is egy prostinak az élete Berlinben. Persze ő is úgy kezdett mint mindenki más, elment Szicíliából Németországba tanulni, a szülei szegények voltak mint a templom egere, nem tudták igazán támogatni, és a sima egyszerű diák munkából éhen halt volna Berlinben.

Ezek mellett a szuper kilátások mellett még felszedett egy pasit, aki éjjel nappal ivott és cigizett, és sosem akart dolgozni. Engem Ladja, Sonia férje annyira taszított, hogy egyszerűen utáltam olvasni róla. El nem tudom képzelni, hogy tudta Sonia elviselni őt, aki sokkal intelligensebb és reálisabb ember volt mint ez a férfi.

Sonia miután egy évig alig evett valamit, és sehova nem tudott szórakozni menni, jelentkezett egy céghez, amin az interneten kellett a nőknek mutogatni magukat, esetleg telefonsexelni kellett a pasikkal. Innen persze nem volt megállás, a több pénz reményében Sonia a bordély házakban kötött ki, amit a németek csak "masszázs szalonoknak" hívnak. Innen indul Sonia élete lefelé, egyre olcsóbb kupikba vándorol, egyre több időt tölt ezekkel a dolgokkal, időközben szeretője is lesz, minden létező bonyodalom megjelenik amit az ember el tud képzelni.

Nekem ez a könyv nem kifejezetten tetszett. Leginkább azért nem, mert nem tudtam meg barátkozni Soniaval, egyszerűen nem volt szimpatikus nekem. Azt hiszem a való életben sosem lennénk jóba. Innen től kezdve bérmilyen szépen megszerkesztett izgalmas történet ez, tele megdöbbentő dolgokról a férfiakról, és a perverzitás legmagasabb határairól, nem lett a kedvencem. Soha többet nem fogom elolvasni. De őszintén kívánom Sonianak, hogy az élete sokkal jobbra forduljon.

Én erre a könyvre 10ből hat pontot adok. Nekem nem volt se emlékezetes se felejthetetlen.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése