Jean M. Auel: A Barlangi Medve Népe

Amikor először hallottam a könyvről, szinte rögtön tudtam, hogy nekem ez bizony kelleni fog. Vannak olyan könyvek, ahol az ember érzi, hogy szeretni fogja. Én ebben eleinte nem voltam biztos, érdekelt nagyon, de kettős érzéseim voltak vele kapcsolatban. Nehezen tudtam elképzelni, hogyan lehet izgalmassá tenni egy olyan történetet, ami az ősemberekről szól. Hát kérem, pontosan így!

A Barlangi Medve Népe egy kislányról szól, Ayláról, akinek egy földrengésben meghalt az egész törzse, így teljesen egyedül maradt a vadonban. Már majdnem meghalt, mikor rátalált egy vándorló Neandervölgyi törzs, akik befogadták. Igen ám, de a legnagyobb probléma az volt, hogy Ayla nem neandervölgyi, hanem cro- magnoni ember, az- az homo sapiens. Emiatt rengeteg nehézségbe ütközik, ugyanis hihetetlenül sok dologban különböznek tőlünk ők. Nem is gondolnánk, mennyi mindenben, de ezt nem akarom elárulni, akit érdekel olvassa el.

A könyv tudományos alapokon nyugszik, tehát ami különbségeket olvasunk a két fajról, valószínűleg teljesen valóságos, és ezen okok miatt halt ki a neandervölgyi ősember. (Bár hozzáteszem, a mai napokban tették közzé, annak a tudományos kísérletnek az eredményét, ami a neandervölgyi géneknek a mennyiségét vizsgálta, az emberek testében, ez a mennyiség meglepően magas 1-4 százalékig terjed egy átlag emberben. Sőt megállapították, hogy az előreugró homlok is a neandervölgyi öröksége.)

Lélektanilag is hihetetlen hatással volt rám a könyv, a főszereplő Aylával, nagyon könnyen tudunk azonosulni, hiszen vérünkből való, és teljes mértékben megértjük a különböző problémáit amik
felmerülnek, örömével, nyíltságával és harcos természetével együtt. Emellett kifejezetten tetszett az,
ahogyan az írónő megalkotta a neandervölgyiek hit rendszerét. Ők abban hisznek ugyanis, hogy mindenkinek van egy totem állata, aki védelmezi őket, és minél erősebb a totem, annál erősebb az ember személyisége is. A totem maga a lélek.

A borító nagyon ígényes és szép, bár sajnos nekem a kötés a sarkokban eleresztett, hiába vigyáztam
rá nagyon. A fordítás gyönyörű, nagyon szép nyelvezete van a könyvnek, már csak a leírások miatt is öröm olvasni. Külön pozitív csalódás nekem, hogy a belső oldalán a borítóknak nem reklám van, hanem információ az írónőről. Remélem az Ulpius megtartja ezt a szokását a továbbiakban is.

A könyvből még a kilencvenes években film is készült. A könyv után megnéztem, és cseppet sem

A filmben játszó Ayla..

adta vissza számomra a történet legfontosabb elemeit; Aylát, és a hangulatot. Azt már meg sem említem, hogy Aylát a filmben egy huszon akárhány éves nő játssza, a könyvben pedig nem tölti be a 13. életévét sem.

Akinek tetszett a könyv, ne búsúljon, ugyanis a sorozat hat kötetes, több mint három évtizeden át íródott, és az utolsó rész napjainkban jelenik meg Amerikában.

Mindent összevetve fantasztikus olvasmány volt. Rég hatott meg ennyire könyv mint ez, nagyon ritkán sírok egy könyv miatt, most megtettem. A barlangi medve népe mégsem szomorú könyv, azt kell mondjam rá, egyszerűen csak gyönyörű. Bemutatja az emberi lélek tiszta és egyben gyarló oldalát a primitív világban, és megmutatja azt is, hogy a szeretet nagyon sok mindenen átsegíthet bennünket, még akkor is, ha ez, csak apró dolgokban nyilvánul meg. Nekem tízből tizenegy. Meghatott, elvarázsolt, nem hagyott nyugodni. Egyszer az életben mindenkinek el kell olvasnia ezt a szívhez szóló történetet.

A könyvet köszönöm az Ulpius kiadónak!