A főhős Cassandra Palmer, aki egy kis bárban tölti mindennapjait, menekülve a saját sorsa elől. Szobatársa Tomas az egyetlen biztos pont az életében, de folyamatosan retteg, hogy a vámpírok egyszer rátalálnak és visszaviszik oda, ahonnan megszökött. Ez természetesen igen hamar bekövetkezik, és Cassie rájön, hogy Ő sokkal több, mint egy egyszerű látó, Őt nevezte ki a Phythia örököséül. Cassie persze ebből semmit sem akar, ellenben Mircea, Cassie titokzatos vámpír jótevője, nagyon is hasznot akar húzni a lányból.
Na röviden- tömören- velősen ennyi. Ismét figyelmeztetném azokat az embereket, akik egy Kenyon, vagy Ward féle romantikus könyvet keresnének ebben, ne tegyék. Ez a könyv nem az, és persze ez nagyon nem is árt neki.
Agyon dicsérni persze nem akarom, mert nagyon sok ellentétes érzelem dúl bennem, ezzel kapcsolatban. Ugyanis a történet nagyon jó, Cassiet egyenlőre nem szeretem, de úgy tűnik én a sorozatok első részeiben ritkán kedvelem meg a főszereplőket. A könyv túl gyors volt, szó szerint azért kellett letennem, hogy tudjak szusszanni, két akció folyam között. Olyankor általában félre tettem egy napig a könyvet és utána folytattam. Hihetetlenül tömény.
Egyenlőre nincs olyan szereplő akit kedvelnék, kimondottan irritál, hogy a vámpírok most már az éterből is vehetnek vért, valahogy nem örülnék annak a ténynek, hogy ülök egy étteremben, két asztalnál arrébb egy pasi pedig táplálkozik belőlem. Ez nekem már nem kicsit volt túlzás, a vámpírok harapós vérszívók, elfogadtam, hogy a legtöbb könyvben már nyálas emberszerű lényekké váltak, vagy a napra mennek, de ezt nem nagyon sikerül egyenlőre.
Volt a könyvben egy kötelező szex jelenet is, szó szerint értsétek ezt, mert semmi szükség nem volt rá, szerintem kérte a kiadó Karen Chance-től, hogy tegye bele, mert enélkül már felnőtt urban fantasy-t ki sem adnak. Elég szánalmas. Eleve szerintem külön vicces amikor az írónők huszonakárhány éves nőket szűznek írnak meg. Hol élnek ezek? Miért jó ez? Tudom, tudom, még mindig a társadalmi előítéletek miatt, de az írók is nők, és könyörgöm ne legyenek már ennyire prűdek!
Hogy jót is mondjak, a történet tényleg nagyon jó, egyedi sztori, végre történelem ismerő író, aki mer gazdálkodni a történet nagyjaiból, teljesség igénye nélkül pár egyén; Hasfelmetsző Jack, Michelangelo :)
A könyv nekem tízből hét pont. Lesz ez még jobb is, de egyenlőre annyira nem kötött le, a második sokkal sokkal jobb, és abban van olyan is akivel szimpatizálni tudok, valahogy sokkal jobb stílusban van írva és fordítva is. Jó sorozat ez na! Tessék olvasni.
5 megjegyzés:
Ez a rész nekem nem jött be, tömör volt, meg kedvenc szereplőm sem volt benne. 2. kötet története jobban bejött, de nekem egyelőre a 3. ami tetszik. Az már nem tömör, meg bírom amikor Cassie és Pritkin veszekszik egymással. :)
Na majd megveszem azt is, de egyenlőre el vagyok nagyon látva könyvekkel, ha már látom az alagút végét, akkor neki kezdek :D:D Most megjött a Fever sorozat első két része is angolul, azokat akarom izibe elolvasni majd az angyalvér után :):) Aztán ahogy látom Cat and Bones is befut :)
:) Könyvet kiolvastam, héten írok róla véleményt. Nem gondoltam volna, hogy lesz nálam olyan Karen Chance könyv amire 9 pontot fogok adni. :)
Na örülök, hoyg ennyire tetszett, hamarosan én is megveszem, csak mondom nagyon elvagyok havazva.
Időből nekem is lehetne több. Szerintem te sem tudod majd letenni. :)
Megjegyzés küldése