Nagyon szeretem azt, ahogyan Mead ír. Olyan stílusa van, hogyha a semmiről írna, még azt is szívesen olvasnám. Persze félreértés ne essék, nem szépirodalmi magasságokról beszélek, de valahogy úgy ír, hogy bármiről is van szó, beszippant, és már nem is akarok szabadulni.
Miután Sydney megoldotta a tetoválások rejtélyét, újabb furcsaságok történnek körülötte. Találkozik egy sráccal, aki olyan mint Ő, hihetetlenül intellektuális, és még érdeklődik is iránta. Eközben Adriannal is egyre többet találkoznak, Sydney segít neki egyengetni az útjait ámde a gondatlan idő nem tarthat sokáig, ugyanis Sonja-t megtámadják, méghozzá furcsán tetovált idegenek, akikről még Sydney sem tud semmit. Persze ezt nem hagyhatja annyiban és azonnali nyomozásba kezd...
Ez a rész még lassabban indul be, mint az előző. Gyakorolatilag az első felében semmi érdekfeszítő dolog nem történik, mégis kellemes olvasni. Megismerjük Sydney-t kicsit jobban, van egy kis időnk Adrianra, és a többiekre, mielőtt beindulna a történet, de ez nem is zavaró. Senki se várjon a Golden Lily-től olyn pörgős cselekményt, mint a Vámpírakadémiától, mégis én ezt valahogy jobban szeretem. A titok azt hiszem az apróságokban rejlik. Abban, hogy az ember hogyan képes változni, hogyan képes magán változtatni, milyen az, amikor még magunknak sem vallunk be dolgokat, és mi történik olyankor amikor rájövünk, de már késő. Nem lehet változtatni. Milyen, amikor a családunk zsarnokoskodik felettünk, és hiába erőlködünk, nem tudunk megfelelni. Ez a rész igazáőból számomra ezeket a kérdéseket boncolgatta, több szemszögből és sikeresen. Persze olyan köntösbe bújtatva, hogy bárki megtudja emészteni, akár anélkül, hogy végig gondolná az egészet.
A borító gyönyörű. Egyszerűen csak gyönyörű. A könyv viszonylag nagy, jó nehéz, jó minőségű, normál betűkkel. Olvasni kifejezetten egyszerű, szerintem alapfokú angol tudással bárki bátran vágjon bele, lehet, ugyan, hogy szótárazásra néhol szükség lesz, de elenyészően.
Mindent egybe vetve imádtam ezt a részt. Igaz, hogy kiszámítható volt, hogy egyszerű volt a történet, de nem akartam szabadulni. Amikor elolvastam, olyan érzésem volt, mintha kiszakítottak volna valahonnan, ahová nekem vissza kell jutnom. De nem tudtam, mert nincs tovább. Ráadásul azzal a hatásvadász befejezéssel, amit kaptunk, igencsak olvasni akarom azt a következő részt. Számomra tízből tíz, csillagos ötös. A sorozat következő részének megjelenése, az Indigo Spell jövő évben várható a tengerentúlon. 
1 megjegyzés:
Nagyon jol irsz a konyvrol es oszinte gondolatokat.Teljesen egyet ertek veled.A csalodas nem akkor er ,amikor a konyvet olvasom hanem akkor mikor a vegere erek es visszavagyom a Mead altal megteremtett kis vilag torteneteibe.
Megjegyzés küldése