Nem sok sci-firől szoktam írni, sőt őszinte bánatomra manapság nem is sokat olvasok, pedig ha hiszitek, ha nem ez az egyik legkedvencebb műfajom, ha belemerülök akkor a végletekig tudom imádni és szeretni. Sok jót hallottam már Banksről és gondoltam, ideje lenne olvasni tőle valamit. Hála az Agave kiadónak, erre előbb lett lehetőségem, mint gondoltam :)
Sursamenen, a primitív hagymabolygón megölik a királyt, aminek fia, Ferbin is a tanúja lesz. Sajnos a hatalmat nem ő örökli, hanem a király egyik csatlósa, aki ahelyett, hogy rendesen irányítaná a hagymabolygó világát, sötét terveket szövöget. Ki akarja irtani a királyi család utolsó megmaradt tagjait is, de azt még nem is sejti, hogy cselekedeteivel a galaxis sorsát is kockára teszi....
Úgy éreztem nagyon türelmes vagyok, ugyanis eleve úgy számoltam, hogy az első száz- százötven oldal arról fog szólni, hogy végre sikeresen belerázódjak a történetbe. De amikor már a kétszázadik oldalon is a hihetetlen neveken merengtem, és folyamatosan a kis jegyzetemet bámultam, hogy ugyanmár, ki is az az XYZ.... Akkor már kezdtem gyanakodni, hogy a könyv végig ilyen lesz. Nem lett igazam, az utolsó fejezetekre már megjegyeztem a főhősök neveit, Anapliát még az elején mert ez nagyon tetszik, de egyébként nagyon fárasztott, hogy folyamatosan a különös elnevezéseken értetlenkedtem.
Lehet persze, ez abból fakad, mert ez az első Kultúra regényem, de sok helyen kissé személytelennek éreztem a szereplőket. Leginkább azért, mert akár kétszáz oldalon keresztül sem derül ki, hogy néznek ki, fogalmam sem volt, hogy milyen fajba tartoznak, hogy képzeljem el őket, ami nekem szerves részét képezi egy regénynek.
Egy olyan szereplő sem volt akit megtudtam volna úgy igazán kedvelni. A drónok ridegek és távoliak voltak, nem tudtam megérteni őket, a gomolytestűeknek csak a nevükön mosolyogtam és sorolhatnám.
A borító sem fogott meg, ennél sokkal szebb Banksek vannak. Ez alapján biztosan nem venném meg. Viszont a kötés szuper minőségű, egy kicsit sem tört meg, pedig nyúztam rendesen.
Csak hogy pozitívumot is mondjak, mindezek ellenére a könyv nagyon olvasmányos, és fantasztikus stílusban van írva, a fordítása nagyon kreatív és ötletes, kimondottan élveztem. Ha ez nem lett volna, komolyan meginogtam volna, hogy képes leszek- e kiolvasni a könyvet. Hozzáteszem persze, hogy nem rossz a történet, csak számomra kicsit túl lassú volt, és nagyon nem az én világom.
Összességében biztos nem ez volt az utolsó Banks könyvem, mert nem igazán hallottam még rosszat róla. Kimondottan érdekel a Kultúra világa, és a további regényei, mert magamnak is be akarom bizonyítani, hogy csak ez az egy könyve az, ami nem tetszik és ez az egy lesz a kakukk tojás. Tízből hat.
A könyvet nagyon köszönöm az Agave kiadónak és Lobonak!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése