Még a nyáron megfogadtam, hogy elolvasok tíz angol könyvet idén. Elég rosszul áll a szénám, mert a tíz könyvnek - ha jól számolom, és nem felejtek el semmit - csak a felét tudtam teljesíteni, de jövőre majd újult erővel kezdek neki az új 10-es listámnak. Hogy mi alapján választottam alapvetően a könyveket? Magát a tizet? Mindenképp YA könyveket és felnőtt paranormális románcokat válogattam. A sorozatok első részeinek megbocsájtottam a 4.0 alatti értékelést, de a többinek már nem. Így reméltem olyan könyvekre találok, amik nem csak a borítójuk miatt értékesek. Az ötből eddig egy fogott meg, Kelley Armstrong: Bitten c. könyve. Úgyhogy nem sok sikerrel jártam. Na de visszatérve a témához, a Dragon Boundhoz, aminek a félpucéros pasasos borítós könyvek között egész türhető a borítója, a beltartalma annál siralmasabb. Pedig jól indul, érdekes történetnek ígérkezik, sőt igazából én nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen történetet, hogy lehet elrontani, mert az alapsztori tényleg izgalmasnak indul és nagyon ötletes. Szóval:
Adott egy lány, igen tudom ezt már megszokhattuk, aki elég hányatott sorsú, szintén, nem tetszik a férfiaknak, rejtegetnie kell igazi valóját, mert ő nem teljesen ember, hanem félig fey, és adott a világ legerősebb, legöregebb, legszexibb, legszebbszemű legizmosabb..... ésatöbbi amit csak el tudtok képzelni róla. Bizony még AZ is neki a legnagyobb. Ez a férfi igazából egy sárkány. Akitől még soha, senki nem lopott. Ám bámulatos regényünk kicsiny hősének mégis sikerül, egyetlen centet elemelni, a gonosz sárkány barlangjából. Nem viccelek, egyetlen amerikai centet. Az kb. 2 forinttal egyenlő.
Persze, a sárkányunk feldühödik, és mindenáron meg akarja találni a tolvajt. A lány árkon bokron menekül, de végül megtalálják. És jön persze a nagy érdekes csattanó. A sárkányunk azonnal beleszeret. Na a könyv erről szól, nekem az a történet tetszett, amit a fülszövegében olvastam, miszerint Pia Givonanninak el kell lopnia valamit egy nagy hatalmú sárkánytól, akitől még sosem sikerült semmit, hogy megszabaduljon ellenségeitől. A lopás sikerül, és a sárkányharcos őrült haragra gerjed és bosszút forral a lány ellen. Akit végül megtalál és úgy dönt, hogy a lánynak addig kell szolgálnia őt, amíg szerinte le nem dolgozta a bűnét. Így ahogy leírtam már ez sem tűnik számomra különösen fergetegesnek, de ettől függetlenül még érdekesebben hangzik, kár hogy a lopást lerendezi az író 2 oldal alatt, az üldözést 3 oldal alatt, az egymásba szeretést egy sor alatt és utána pedig már a nyálas és zamatos részeknél tartunk, és persze csodálatos ódákat kapunk sárkányurunk szerszámáról, és Pia bámulatos ajkairól. A továbbiakat nem részletezem.
Lényeg a lényeg, ez a könyv pocsék, de tényleg. Hatszáz forintos újságosnál kapható Ramona szint. Ha valaki az olyasféle kamu romantikát szereti, nekem nincs vele bajom, én sosem bírtam elolvasni egyet sem, így igazából nem csoda, hogy ennek a regénynek sem jutottam a végére. Nagyon küzdöttem, de végül a kétszázadik oldal nyűglődés után azt mondtam, hogy köszönöm szépen elég volt. Mehet gyújtósnak.
Komolyan mondom, ne gondoljátok, hogy nem szeretem a paranormális románcot. Mert nem így van, tényleg a kedvenc műfajaim egyike, hangulat kell hozzá az igaz, de amikor ezt a regényt olvastam, pontosan egy kis romantikus téli csemegére vágytam. Sajnos moslék lett belőle. El is vette a kedvem egy időre a műfajtól, de szerencsére azóta olvastam jót is. Semmiképpen sem Kenyon vagy Cole színvonal, ha pedig valaki őket sem szereti, akkor nagyon messziről kerülje el, mégcsak rá se nézzen, nehogy kisüljön a szeme, 
5 megjegyzés:
Ez annyira tipikus:))) szép borító és benne egy nagy adag semmi.. ez nagyon sok amerikai ponyvára jellemző:).
De nagyon jól szórakoztam a kritikádon:)))) Nem véletlenül járok vissza időről időre olvasni őket:)
Csóközön:)
Lupi
:):):) Örülök, hogy tetszett, előző nap halálra idegeskedtem magam egy vizsga miatt, amiről azt hittem majd jól megbukom, végül jól sikerült, nem volt olyan nehéz mint hittem :D És hirtelen nagyon hepi és energiával tömött lettem :D És ez született, pedig már vagy másfél hónapja olvastam :D
Azért kicsit vitába szállnék veled a kritikával kapcsolatban, én olvastam a teljes könyvet, nem csak a felét és egyáltalán nem ez történik amit leírtál. Szörnyű, hogy így lehúzod a könyvet, mikor egyáltalán nem is ez történik benne. Inkább az siralmas amit írtál, de mindegy. Te tudod....
Hát azért irodalmi magaslatok akkor sem történnek benne, valóban eléggé leegyszerűsítettem a dolgot, és nagyon nagyon jó könyv lehetett volna, de számomra nem az. Kinek a pap, kinek a papné. Pedig hidd el, szeretem az ilyen típusú könyveket, de ez nagyon nem jött be. Azóta is itt porosodik a polcon, de ha neked kell, küld el e-mailben a címed, és elküldöm :D
Már nem rosszból, többnyire igaz, amit itt leírtál, de ha nem olvasod végig, akkor ne vonj le hamis következtetést, mert azután olyan kamut adsz majd le a blogodon bizonyos részletekről, mint például, hogy a csaj fey volt. Nem fey volt, hanem félig ember, félig pedig unikornis alakváltó.
Megjegyzés küldése