Sherrlyn Kenyon: Végzetes Ölelés

Angolul már elolvastam, de szeretek mindent magyarul is elolvasni amit csak lehet. Kenyon nekem egyre inkább pozitív csalódás, fantasztikusan ír, és nagyon örülök, hogy valaki ennyire ismeri a görög mitológiát. Abszolút pozitívan csalódtam a könyvben, bár a magyar fordítás most nem volt olyan jó, mint az előző kötetekben, nekem kifejezetten nem tetszik a "husi" kifejezés és hasonlók. De ez én vagyok.

A történet Kirianosz kötete után következik. Egy újabb sötét vadászról olvashatunk, nevezetesen Talonról, aki egy rendkívül hidegvérű, megfontolt vadász, mindig tudja hol a helye, és it kell tennie, egészen addig, ameddig nem találkozik Sunshine-nal, aki megmenti az életét. És persze a férfi is az övét. Nem is sejtik, hogy mind a ketten egy összeesküvés áldozatai lettek, de ez az összeesküvés az ami miatt találkozhattak. Én nem igazán szeretnék a cselekményről többet elmondani, mert bármit mondanék biztosan elárulnék valamit és azt nem szeretném.

A könyv most sokkal több szálon fut mint az előző kötet, de szerencsére annyira nem sok (még, bár remélem marad ez a mennyiség) mint Ward esetében, ahol leginkább szeretnék a főszereplőkről olvasni, mégis az csak a harmad része a könyvnek. Ennél a könyvnél szerencsére nem így van, a fő szereplők tényleg fő szereplők, de mellettük igazán beindul a történet, egyre inkább megismerjük a sötét vadászokat, és egy új fajjal is találkozhatunk majd.

Ami nekem csalódás volt, hogy az írónő jobban is utána nézhetett volna Morrigan alakjának, hogy ki is volt Ő valójában a Kelták világában. Sőt hozzáteszem, hogy ő egy Ír istenség, aki holló alakban jelent meg nagyon sokszor. Ő a háború, a pusztulás és a halál Istene. Nekem az a szerep, ami neki jutott a könyvbe, nem illik a képbe, de lehet, hogy bennem van a hiba. Camullus valóban kelta Isten, neki igazi rajongó tábora volt a maga idejében. Nekem ez így kicsit furcsa, de sebaj.

Nagyon sok új szimpatikus szereplő van benne, és nagyon sok embernek várom a következő kötetét, ebben a könyvben nagyon megszerettem Zareket és Vane-t. Már mind kettőnek elolvastam a történetét, és el kell mondjam, ez a sorozat egyre jobb és jobb! És idáig az ők története a legjobb számomra.

Talon, mint szereplő nem lett a kedvencem, Sunshine úgyszintén. Ilyen szempontból sokkal jobban tetszett az előző kötet, mert ott mindkét főszereplőt nagyon kedveltem. Nem tudom miért, ez a két szereplő sosem fog a szívemhez közel állni, Kirianosz története jobban megragadott és a vége is izgalmasabb volt számomra.

Mindenekelőtt szeretném javasolni, hogy aki tud angolul, olvassa el a Beginning novellát mindenképpen, már elkezdtem fordítani, úgyhogy aki akarja, magyarul is olvashatja majd. Nagyon szép novella, és elég sok mindent jobban meg fogunk érteni általa. Mivel Kenyon annyira nem populáris itthon, mint Charlaine Harris, azt gondoltam a novelláit mind lefordítom, mert nagyon szépek, érdemes olvsni őket, és sok pluszt adnak. Azt hiszem ennyit erről a könyvről. Nekem tízből tíz. Nagyon nagyon szerettem.