Szerintem sok bejegyzésben olvashattátok már, hogy mekkora rajongója vagyok a sorozatnak. Életem legmeghatározóbb könyvélménye. Annak a generációnak vagyok a tagja, aki együtt nőhetett fel Harry-vel, és voltam olyan szerencsés, hogy az első részt, még a nagy hype előtt kaptam meg. Különben magamat ismerve bele sem kezdtem volna. Mivel igencsak nem szeretek egy irányba haladni a tömeggel.
Sokat gondolkoztam azon, megírjam- e egyáltalán ezt a posztot. Leginkább azért, mert én sosem írok filmekről. Nem mondom, imádok moziba járni, de messze nem vagyok olyan napra kész a filmek terén, mint a könyveknél. A Harry Potter filmeket először meg sem akartam nézni, mondván, hogy nem akarom, hogy úgy képzeljem el a szereplőket, ahogy a filmben megjelennek. Hiszen ez a veszély akaratlanul is fennállt.
A Harry Potter könyvek egy olyan világba kalauzolnak minket, ami teljesen hihető, mégis tele vannak mágusokkal, boszorkákkal, leveleket hordozó baglyokkal, üstökkel, varászpálcákkal, és mindenféle varázslatos lénnyel. Mégis talán az egyik legjobb oldala az, - a frappáns és fantasztikus történet szövésen kívül - hogy igazán bele tudjuk élni magunkat a történetbe. Hiszen a mi világunkban játszódik, csak mi muglik, "nem látunk tovább a szemünktől és nem hallunk tovább a fülünktől", ahogy a varázslók mondanák. Nem beszélve arról a cselekmény szövésről, ami Rowlingot jellemezte. Ugyanis ez a sorozat nem jöhetett volna létre anélkül, hogy az írónő az első perctől ne tudta volna, hogy mit akar. Végig bújtatta a rejtélyeket és az utalásokat a könyveiben, itt minden mindennel összefügg, és egy titokra sem tudunk rájönni idő előtt. És itt elérkeztem ahhoz a ponthoz, hogy miért is nem rajongok a Harry Potter filmekért.
Először is, aki nem olvasta a könyveket, egy csomó rejtélyes és izgalmas nyomozásból kimarad. Semmi krimis, nyomozós jellege sem lesz az egésznek. Persze a filmek miatt elvette magától még a lehetőségét is annak, hogy a könyveket a rejtélyek miatt is végig izgulja. Minden poént lelövöldöz magának, ahelyett hogy venné a fáradságot, és neki látna egy olyan zseniális sorozatnak, mint a Potter könyvek.
Persze nem mondom, amikor végül úgy döntöttem, hogy megnézem a Harry Pottert a moziban, nem bántam meg. Amikor megláttam a Roxfort kastélyt a vásznon, teljes nagyságában, olyannak amilyennek elképzeltem, könnybe lábadt a szemem, ahogy most a hetedik rész esetében is, mikor elkezdődött a Roxfort ostroma. De azt gondolom, a filmeket CSAK úgy szabadna megnézni, ha már olvastuk a könyvet.
A két utolsó részen kívül, ahol végre volt ideje kibontakozni a cselekménynek. Minden rész túl rövid, és nem a lényegre helyezi a hangsúlyt. A negyedik résztől, mindből dupla részeket kellett volna, vagy kétszer ilyen hosszúakat csinálni, hogy egy olyan embernek is át tudjuk adni az élményt, amit a könyv nyújt. Persze a teljeset úgysem lehet, hiszen a film az film, de valamivel jobban megközelíthette volna.
Így a harmadik részben egy csomó dolgot nem tudunk meg Siriusról, agyalágyult dolgokkal,- mint például egy madárka röpdösése a kastély fölött -, elvették az időt a komoly dolgokról. Nem beszélve arról, hogy csak a hetedik részben mutattak be egy igazi normális patrónust. A harmadik rész szó szerint röhejes volt filmen, míg a harmadik kötet messze az egyik legjobban eltalált Potter rész.
A negyedik rész filmben egyenesen olyan volt, mintha kiragadtak volna a könyvből jeleneteket, és egymás után rakosgatták volna. Úgy érzem, azoknak, akik nem olvasták a könyveket, be kéne tiltani a filmeket, mert a könyv nélkül azt gondolják, hogy szuper, jobb esetben, vagy azt, "hogy mi ez a katyvasz, és te jó ég most akkor mi van?!". De ha elolvasnák a könyveket, meg értenék mi is az igazi varázsa az egésznek, mi az az atmoszféra, az a ragaszkodás a szereplőkhöz, amit a film nem igazán, sőt sehogy, nem tud visszaadni. Ha valaki valami csoda folytán nem látta volna a filmeket, és a könyvet sem olvasta, mégis tervezi, hogy megteszi, könyörögve kérem, ne rontsa el az élményt magának azzal, hogy megnézi a filmeket.
Nem mondom, hogy rosszak. Van jó pár színész, aki telitalálat a szerepére. (Alan Rickman, Daniel Radcliffe, Emma Watson.) De rengeteg szereplő nem jön át, sőt sokan nem is szerepelnek. Nem rosszak a filmek, de a zseniális regények mellett sekélyesek, szinte csak a látványra mennek, és elvették azt, ami talán a legjobb a Potter könyvekben, egy saját magunk által elképzelt fantasztikus és varázslatos világot. Ami akár létezhetne is...
2 megjegyzés:
Teljesen egyetértek. Ugyan én annak idején előbb láttam az első filmet, mint ahogy a könyvet olvastam (kedvcsinálónak jó volt egyébként a sorozathoz), így ez rányomta a bélyegét az önálló elképzelésemre is a szereplőkről, de egyébként tényleg nem ajánlanám senkinek a könyv ismerete nélkül nézni a filmeket. A harmadik számomra is a mélypont volt ( a Tekergőket játszó színészek borzalmasak...), az a rendező nagyon rossz választás volt, a negyediket, ötödiket tényleg összecsapták, a hatodik, hetedik már úgy-ahogy megállja a helyét. Egyébként nem rossz feldolgozások, de azért olvasni mennyivel jobb már...
egyetértünk, a hatodik, hetedikre végre valahogy összeszedték magukat. De a harmadik olyan mint egy elfuserált művészfilm. Teljesen megváltoztatták a helyszíneket is. Hihetetlenül zavart! Chris Colombus viszont szuper választás volt, el tudtam volna viselni végig, ha ő rendezi az összes filmet. De sajnos nem vállalta :(
Megjegyzés küldése