Az első kötet még nem volt számomra olyan áttörő, mégis éreztem, hogy ez a sorozat számomra más, valami több, de még kicsit várat magára, hogy "robbanjon". Legalábbis nekem. Azt kell mondjam hihetetlenül örülök ennek a kis gyöngyszemnek, a mai vámpír és most már a Kelly jóvoltából, tündér dömpingnek is. Ez a könyv mégis valahogy más, mint a többi, kicsit több kicsit kevesebb, de több a jóból, és kevesebb a rosszból. Na de kezdjük csak az elején.
Ismét találkozhatunk kedvenceinkkel, MacKayla Lane-el, a sidhe látóval aki röviden csak Mac, Jericho Barronssal, akiről még mindig nem tudunk semmit de nagyon izgatja a fantáziánkat, vajon mi is lehet az ő titka, és persze az elmaradhatatlan V'lane-el, a szextündérrel, aki orgazmussal öl. V'lane-t kicsit jobban megismerhetjük a kötet során, és már nem is lesz olyan taszító, legalábbis számomra. Kicsit közelebb kerülünk a rejtélyek megoldásához és a Sin Sar Dubh (sisudu -nak kell ejteni, nekem még mindig nem nagyon megy pedig gyakorlom) megtalálásához. Persze Barronsról is meg tudunk egyet s mást, de mégis úgy érezzük, hogy igazából azzal, hogy megtudtunk róla valamit, azzal el is értük azt, hogy még inkább úgy érezzük, róla igazán semmit nem tudunk. Hát bizony ez nem jó érzés, Barronst mégis szeretjük, hiába arrogáns, hiába egy kötekedő alak, akkor is mindig ott van ahol lennie kell, avagy inkább majdnem, de nagyon igyekszik, hogy miért, azt nem tudom, de őszintén kíváncsi vagyok az igazi indítékaira.
A történetetről nem igazán szeretnék sokat mesélni, az alapszál még mindig az, hogy van két tündér ház, a Seeliek és Unseeliek, és az Unseeliek úgy néz ki egyre inkább kiszabadulnak a börtönükből, és megakarják kaparintani a mi kis világunkat, de ahhoz, hogy ezt véghez vigyék, szükség van a hatalmas varázserejű tündér SZT-re (szent tárgyra) a Sinh Sar Duhra (si-su-du, sisudu), sőt ahhoz is kell ez a csodás könyv, hogy a jó oldal megsemmisítse, avagy elzárja a rosszat. Szerintem ezzel bőven eleget mondtam, akinek tetszett az első rész mindenképpen olvassa el, mert a második kötet sokkal jobb.
Kifejezetten örültem, hogy Mac végre nem csak a körmén kesergett és persze a haján, hanem végre felfogta küldetése fontosságát, és elkezdett felnőtt nőként viselkedni. Nagyon tetszik a sok új szereplő és sok új szál, amit behoz az író nő a történetbe.
Mac szemén át számomra a világ nagyon vicces, ugyanis nagyon szeretem a humorát, sőt Jericho humorát is, nagyon jót tudok derülni az ő "kis" vitáikon és játszmáikon.
Mindent egybe vetve, érződik, hogy az írónő TÉNYLEG tudta, hogy mit akar, és hogy ez a történet egy kerek egész lesz a végén, pontosan tudja merre tart és bizony fantasztikusan titkolja és sejteti előttünk a dolgokat, mégsem jövünk rá, minek ki és hogy áll a háta mögött. Ehhez külön gratulálni tudok, mert idáig a legtöbb urban fantasy regénynél mindent kitaláltam, és előre vártam azt a pillanatot, hogy na majd most! De itt nem így volt, és ez nagyon jó érzés.
Van viszont egy hatalmas figyelmeztetésem mindenkinek. A könyv vége egy hatalmas Cliffhanger. Akkora, hogy én ugyan megfogadtam, hogy nem olvasok el angolul könyveket, hanem türelmesen kivárom, míg a magyar kiadók szépen megjeleníttetik nekem, főleg a Kelly aki nekem az egyik szívem csücske, (félre ne értsétek, meg fogom venni a magyart is, ebből a sorozatból kell minden darab!) de iziben rendeltem meg az angol eredetiket, és kezdtem el falni őket. Ennek ellenére azt mondom, ez senkinek ne vegye el a kedvét, ugyanis a könyv vége zseniális, Moning nagyon ügyes:)
Ennyi elég is lenne eme csodás kötetről, elég jól az egekbe magasztaltam. Az egyik legnagyobb kedvencem a piacon jelenleg!
A könyvet köszönöm a Kelly kiadónak! Még sok sok ilyen szuper rejtett kincsekre bukkanjanak, de ha más nem ők biztos fognak is! Csak így tovább Kelly!
Erre a könyvre 10ből 11-et adok. Imádtam kívülről belülről, még a sorközöket is :D Azt hiszem ez mindent elmond.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Urban Fantasy 11 pontos. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Urban Fantasy 11 pontos. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. november 11., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

